A kilencvenes években a világgazdasági fejlődésben, a nemzetközi munkamegosztás és együttműködés alakulásában olyan új formák és új minőségek jelentek meg, amit a globalizáció „elnevezés” alatt foglalnak össze, jellemeznek. A globalizáció jelentős társadalmi és gazdaságpolitikai hatásokkal együttjáró, s összetett gazdasági folyamat. A globalizációnak jelenleg nem ismeretes még szabatos, pontos definíciója, s a jelenség képlékeny és totális jellegéből adódóan közmegegyezésen alapuló kialakítása rövid időn belül nem is valószínűsíthető. Ebből következően a definíciós próbálkozás helyett célszerűbb a globalizáció tartalmi összetevőinek és hatásainak összefoglalása, jellemzése, s ezen az úton a globalizáció kellően definitív körülírása. A globalizációval olyan korszakváltásnak vagyunk részesei, amelyben a XIX. századi gondolatokra épülő nemzetállamok szerepe csökken, s egyre több területen a gazdasági szervezetek veszik át a döntő szerepet. Az ún. szocialista világrendszer megszűnésével a világ egyközpontúvá vált. A kilencvenes években kezdődött új periódusban a fejlettebb nemzetgazdaságok közötti határok fokozatos feloldódása felgyorsult, ami megszűnésüket eredményezte (az Európai Unió kialakulásához hasonló folyamatok zajlanak le más földrészeken is). A globalizációnak jelentős − napjainkban még pontosan be sem látható − társadalmi, szociális, kulturális és gazdaságpolitikai hatásai vannak: az egyes nemzetgazdaságok egyre nyitottabbá válnak, növekedik a multinacionális, transznacionális vállalatok szerepe, felgyorsul a kommunikáció folyamata, rohamosan fejlődik a pénzügyi rendszer stb.