Deák András (szerk.)

A kéretlen integráció

A putyini Oroszország világgazdasági beilleszkedése, 2000–2013


Nettó gázimportőrök

A nettó gázimportőrök sok szempontból nagyon különböző országok (1. táblázat). Közülük egyedül Ukrajna jelentős gáztermelő, amely ráadásul komoly gázkészletekkel és kitermelési potenciállal rendelkezik.483 Ukrajna gáztermelése 2013-ban még nagyobb volt, mint a nettó gázexportőr Azerbajdzsáné.484 A többi nettó importőr gáztermelése elhanyagolható nagyságú. Csökkenő gázfelhasználása ellenére Ukrajna nagy fogyasztó, de Belarusz is jelentős. Az önellátás foka egyedül Ukrajnában számottevő.485 A minimális gáztermelés vagy éppen a gáztermelés hiánya ellenére viszont a nettó gázimportőrök közül Moldova, Örményország és Belarusz gázfüggősége kiugró. Nagyobb a gáz részesedése a primerenergia-felhasználásukban, mint Oroszországban, amely a világ vezető gázexportőre és második számú gáztermelője. Ukrajnában a gázfelhasználás csökkenése miatt 2013-ban a szén szerepe már nagyobb volt, mint a gázé. Kirgizisztánban és Tádzsikisztánban a gáz súlya csekély. Kirgizisztánban a vízenergia, az olajtermékek és a szén is megelőzik a gázt.486

A kéretlen integráció

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 067 0

Miért döntött 2014-ben úgy Oroszország, hogy a putyini időszak sikeres „visszatérése” és jóléti felzárkózása után a nemzet újraegyesítéséért felhagy a világgazdasági integrációval, és vállalja a nemzetközi szankciók jelentette terheket? Miért gondolta az orosz elit, hogy az egyre inkább monokulturális, az olajbevételekre alapozott gazdaság hosszabb távon képes lesz elviselni az elszigeteltséget? Miért nem tudott rendszeralkotó elemmé válni a külföldi tőke az orosz modernizációban? Mennyiben próbálta Moszkva újradefiniálni szerepét a világgazdaságban, és megerősíteni nagyhatalmiságának gazdasági alapjait? Mennyire sikerült megállítania a posztszovjet térség dezintegrációs folyamatait, és vonzóvá tenni saját magát a régió nagyhatalmi versengésében?

Jelen tanulmánykötet az orosz és a posztszovjet gazdasági felzárkózás egyfajta természetrajzát adja az olvasó kezébe. Oroszország Putyin alatt első alkalommal volt képes érdemben alakítani vagy alkalmazkodni a hosszú távú világgazdasági folyamatokhoz. A kötet célja, hogy bemutassa azokat a modernizációs és hatalmi dilemmákat, ellentmondásokat, amelyek ezt a folyamatot kísérték, megvonja a korszak világgazdasági mérlegét, és valamiképpen megmagyarázza, hogy miért nem vált a mélyebb integráció vonzóvá Moszkva számára. A kötet szerzői az MTA KRTK Világgazdasági Intézetének munkatársai és a térség gazdaságával régebb óta foglalkozó kutatók.

Hivatkozás: https://mersz.hu/deak-a-keretlen-integracio//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave