Boros Gábor (szerk.)

Filozófia


Tamás második párizsi magisztériuma

1268 őszén a rend elöljárói Párizsba küldték, hogy – meglehetősen szokatlan módon – másodszor is elfoglalja a nem francia domonkosok számára fönntartott katedrát. Annak, hogy Tamást a tanév kellős közepén (tehát igen sietősen) ismét Párizsban szerették volna tudni, több oka is lehetett. Egyrészt Párizsban kiújult az ellenségeskedés a világi magiszterek és a kolduló rendek között, s a domonkosoknak szükségük volt valakire, aki tekintélyénél és adottságainál fogva is képes a rend érdekeinek védelmére. Ez az ellenségeskedés a Domonkos-rendet a létében fenyegette: nem pusztán teoretikus, hanem politikai kihívást is jelentett. Tamás utazásának másik oka az lehetett, hogy jelentős viták folytak Arisztotelész természetfilozófiájának értelmezése körül. Elsősorban a lélek természetének (a szubsztanciális forma unicitása, az értelem egysége), valamint a világ örökkévalóságának problémája állt a teoretikus ellentétek középpontjában. Tamás Az értelem egysége, valamint A világ örökkévalósága című írásokkal foglalt állást a vitákban. Az értelem egységében azt a lélekfilozófiai álláspontot képviselte (összhangban egyéb lélekfilozófiai írásaival), hogy a lélek az ember egyedüli szubsztanciális formája (Aquinói Szent Tamás 1993). A világ örökkévalóságával kapcsolatban pedig – legalábbis ebben a késői írásában – azt állította, hogy lehetséges, hogy valami Isten által teremtett és egyúttal örökkévaló legyen. Mindkét álláspont erősen vitatott volt ekkor is és a későbbiekben is (lásd 3.6.2.).

Filozófia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2007

ISBN: 978 963 059 692 3

Az Akadémiai kézikönyvek Filozófia kötete az európai bölcselet történetének átfogó és részletes bemutatása; régóta vágyott, magas színvonalú alapmű érettségizők, középiskolai filozófia- és etikatanárok, egyetemi hallgatók és oktatók számára. A kézikönyv első, terjedelmesebb része az európai filozófia jelentős alakjait, iskoláit és áramlatait tekinti át a kezdetektől a 20. századig, történeti alapú megközelítésben, beleértve az adott korszakok filozófiájára ható külső tényezőket is. A második, rövidebb rész esszéi az egymástól elkülönülő kortárs irányzatok és filozófiák bemutatására összpontosítanak. A kötetet részletes tárgy- és névmutató egészíti ki. A filozófia ott volt az összes egyéb tudomány bölcsőjénél, és az újkor végéig magában foglalta az emberi tudás egységének ígéretét. Jelentősége az utóbbi évtizedekben újra nő, amit a szerteágazó szaktudományok sokaságának határterületein erősödő kompetenciája és aktivitása jelez. A főszerkesztő, Boros Gábor, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára és szerzőtársai ajánlása szerint a mű a filozófiával rendszeresen foglalkozókénál jóval tágabb körnek: a nagy sikerű sorozat, a Kémia, a Világirodalom, a Fizika, a Világtörténet stb. olvasóinak, a tudományok iránt nyitott és érdeklődő széles hazai közönségnek is szól.

Hivatkozás: https://mersz.hu/boros-filozofia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave