Boros Gábor (szerk.)

Filozófia


Költészet, szofisztika és filozófia

Az archaikus Görögországban a közösségi tudás hordozója a költői hagyomány volt. A korai görög filozófusok némelyike heves harcot vívott Homérosz és Hésziodosz tekintélye ellen. A kérdés Platón korára sem vesztette el teljesen aktualitását. Az Ión amellett érvel, hogy a költőnek nincs tudása a költeményeiben leírt tárgyakról, hanem isteni ihletettség (enthusziaszmosz) hatására hozza létre alkotásait. A rhapszódosz, a nagy költők műveinek előadója és magyarázója, szintén nem tudás alapján, hanem ihletett állapotban szól: őt a költő szállja meg. A költészet Platón szemében nem lehet versenytársa a filozófiának, hiszen nem vonható az értelem ellenőrzése alá, így semmi biztosítékunk arra, hogy eljuttat az igazsághoz. Az Állam (II., III. és X. könyv) és más későbbi művek is hosszasan foglalkoznak a zenével és a költészettel. A művészeteket Platón nem a szellemi élet autonóm területeként, hanem pusztán a nevelés eszközeként kezeli. A művészi alkotások értékét azon mérhetjük le, hogy mennyiben járulnak hozzá az erények kifejlődéséhez a lélekben (különösképpen az irracionális lélekrészekben). E szempont alapján kritizálja Homéroszt és a tragédiaköltőket, mert az isteneket erkölcsileg kifogásolható módon mutatják be, és mert helytelen viselkedési mintákat állítanak elénk. E költők nem magát a szépet (a szép ideáját), hanem csupán azt ábrázolják, ami a tudatlan sokaság szemében szépnek tűnik – ily módon munkáik kétszeresen is mögötte maradnak a (platóni értelemben vett) valóságnak.

Filozófia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2007

ISBN: 978 963 059 692 3

Az Akadémiai kézikönyvek Filozófia kötete az európai bölcselet történetének átfogó és részletes bemutatása; régóta vágyott, magas színvonalú alapmű érettségizők, középiskolai filozófia- és etikatanárok, egyetemi hallgatók és oktatók számára. A kézikönyv első, terjedelmesebb része az európai filozófia jelentős alakjait, iskoláit és áramlatait tekinti át a kezdetektől a 20. századig, történeti alapú megközelítésben, beleértve az adott korszakok filozófiájára ható külső tényezőket is. A második, rövidebb rész esszéi az egymástól elkülönülő kortárs irányzatok és filozófiák bemutatására összpontosítanak. A kötetet részletes tárgy- és névmutató egészíti ki. A filozófia ott volt az összes egyéb tudomány bölcsőjénél, és az újkor végéig magában foglalta az emberi tudás egységének ígéretét. Jelentősége az utóbbi évtizedekben újra nő, amit a szerteágazó szaktudományok sokaságának határterületein erősödő kompetenciája és aktivitása jelez. A főszerkesztő, Boros Gábor, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára és szerzőtársai ajánlása szerint a mű a filozófiával rendszeresen foglalkozókénál jóval tágabb körnek: a nagy sikerű sorozat, a Kémia, a Világirodalom, a Fizika, a Világtörténet stb. olvasóinak, a tudományok iránt nyitott és érdeklődő széles hazai közönségnek is szól.

Hivatkozás: https://mersz.hu/boros-filozofia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave