Boros Gábor (szerk.)

Filozófia


Okkazionalisták

Az okkazionalistának tekinthető gondolkodók közül elsőként Johannes Clauberget (1622–1665) említjük, aki a leideni egyetem viszonylag karteziánus szellemű tanáraival állt kapcsolatban, mielőtt Herbornban és Duisburgban elkezdett filozófiát tanítani. Főbb művei Metaphysica de Ente (Metafizika a létezőről) – Ontologia néven is ismeretes – 1647-ből, Defensio Cartesiana (Descartes védelmében, 1652), Logica vetus et nova (Régi és új logika) és Exercitationes de Cognitione Dei et nostri (Gondolatok Isten s önmagunk megismeréséről, 1656). A descartes-i analitikus módszerhez kapcsolódva az új logika feladatát argumentumok elemekre bontásában, a világos és elkülönített észleletek megalkotásának elősegítésében, és a helyes következtetések megalkotásában látta. Az Exercitationesben kerülnek előtérbe az okkazionalista jellegű gondolatmenetek. Amikor választ keresünk a kérdésre, hogyan alkot egy személyt testünk és lelkünk, nem értelmezhetjük e kapcsolatot anyagi részek kapcsolatának analógiájára. Amit mondhatunk, csupán annyi, hogy Isten akaratában alapozódik meg ez a kapcsolat, azaz Istennek úgy tetszett, hogy bizonyos testi mozgásokat bizonyos gondolatokkal kapcsoljon össze – és természetesen megfordítva is. Ha már analógiát keresünk a testi mozgások és a gondolatok közti viszonyra, akkor a nyelvi jelek és a fogalmak viszonyára kell gondolnunk, amelyben a hasonlóságnak semmilyen szerepe sincs.

Filozófia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2007

ISBN: 978 963 059 692 3

Az Akadémiai kézikönyvek Filozófia kötete az európai bölcselet történetének átfogó és részletes bemutatása; régóta vágyott, magas színvonalú alapmű érettségizők, középiskolai filozófia- és etikatanárok, egyetemi hallgatók és oktatók számára. A kézikönyv első, terjedelmesebb része az európai filozófia jelentős alakjait, iskoláit és áramlatait tekinti át a kezdetektől a 20. századig, történeti alapú megközelítésben, beleértve az adott korszakok filozófiájára ható külső tényezőket is. A második, rövidebb rész esszéi az egymástól elkülönülő kortárs irányzatok és filozófiák bemutatására összpontosítanak. A kötetet részletes tárgy- és névmutató egészíti ki. A filozófia ott volt az összes egyéb tudomány bölcsőjénél, és az újkor végéig magában foglalta az emberi tudás egységének ígéretét. Jelentősége az utóbbi évtizedekben újra nő, amit a szerteágazó szaktudományok sokaságának határterületein erősödő kompetenciája és aktivitása jelez. A főszerkesztő, Boros Gábor, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára és szerzőtársai ajánlása szerint a mű a filozófiával rendszeresen foglalkozókénál jóval tágabb körnek: a nagy sikerű sorozat, a Kémia, a Világirodalom, a Fizika, a Világtörténet stb. olvasóinak, a tudományok iránt nyitott és érdeklődő széles hazai közönségnek is szól.

Hivatkozás: https://mersz.hu/boros-filozofia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave