Boros Gábor (szerk.)

Filozófia


A brit deisták

A deizmus kifejezés az „isten” jelentésű latin deus szóból származik, nem sokban különbözik a görög theos szóból eredő teizmustól, s eleinte e két kifejezést szinonimaként, felváltva használták. A 18. században kezdődik az elkülönülés, ám az már 19–20. századi fejlemény, hogy a „teizmus” kifejezetten a személyes, gondviselő, az emberiség útját csodás tettek révén is befolyásoló istenben való hitre utal, míg a „deizmus” a személytelen, racionális világkormányzó elvként felfogott istenben való hithez áll közelebb. Történetileg a 17. század többféle fejleménye is tekinthető a század végén kibontakozó s az 1740 táján elhaló brit deista irányzat gyökerének. Tág értelemben minden olyan filozófiai és teológiai irányzat ide sorolható, amely az észnek primátust biztosít a hit kérdéseinek megválaszolásában, illetve a Biblia értelmezésében. Különös jelentősége van ebből a szempontból Herbert of Cherburynek és Locke-nak (utóbbival Toland eleinte bizonyos mértékig tanítványi viszonyban állt), valamint a szociniánus-unitárius teológiának. A „szabadgondolkodó” elnevezés, melyet szintén szokás e filozófusokra alkalmazni, egy másik fontos előzményre utal, a libertinizmusra, vagyis a Gassendi-kör tagjaira. A sztoikus teológiai elgondolások újjáéledése a 17. században szintén előzménynek tekinthető.

Filozófia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2007

ISBN: 978 963 059 692 3

Az Akadémiai kézikönyvek Filozófia kötete az európai bölcselet történetének átfogó és részletes bemutatása; régóta vágyott, magas színvonalú alapmű érettségizők, középiskolai filozófia- és etikatanárok, egyetemi hallgatók és oktatók számára. A kézikönyv első, terjedelmesebb része az európai filozófia jelentős alakjait, iskoláit és áramlatait tekinti át a kezdetektől a 20. századig, történeti alapú megközelítésben, beleértve az adott korszakok filozófiájára ható külső tényezőket is. A második, rövidebb rész esszéi az egymástól elkülönülő kortárs irányzatok és filozófiák bemutatására összpontosítanak. A kötetet részletes tárgy- és névmutató egészíti ki. A filozófia ott volt az összes egyéb tudomány bölcsőjénél, és az újkor végéig magában foglalta az emberi tudás egységének ígéretét. Jelentősége az utóbbi évtizedekben újra nő, amit a szerteágazó szaktudományok sokaságának határterületein erősödő kompetenciája és aktivitása jelez. A főszerkesztő, Boros Gábor, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára és szerzőtársai ajánlása szerint a mű a filozófiával rendszeresen foglalkozókénál jóval tágabb körnek: a nagy sikerű sorozat, a Kémia, a Világirodalom, a Fizika, a Világtörténet stb. olvasóinak, a tudományok iránt nyitott és érdeklődő széles hazai közönségnek is szól.

Hivatkozás: https://mersz.hu/boros-filozofia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave