Boros Gábor (szerk.)

Filozófia


Előszó

Mi sem kézenfekvőbb, mint hogy az Akadémiai Kézikönyvek sorozatban Filozófia kötetet is megjelentessen az Akadémiai Kiadó. Ám korántsem ilyen kézenfekvő a válasz a további kérdésre, hogy vajon melyik filozófiáról szóljon e kézikönyv? Hiszen mai elgondolásaink a filozófiáról, mai szóhasználatunk messze van már attól a többé-kevésbé egységes filozófiaértéstől, ami a térben és időben még koncentrált platóni akadémia korszakát jellemezte. Minden magára valamit is adó cégnek, kiadónak kell hogy legyen filozófiája; a könyvesboltok legnépszerűbb polcain ezoterikus filozófiák sokaságával találkozhatunk; természetesen van keleti filozófia, kormányzati filozófia, afrikai filozófia, környezetfilozófia, feminista filozófia is, Németországban pedig meghatározott egyetemi karokat „Filozófiai karnak” neveznek. S ne felejtsük el: az egyetemeken is tanítanak filozófiát, s a Magyar Tudományos Akadémia II. osztálya a „Filozófiai és Történettudományok Osztálya” címet viseli. De még ennél is tovább kell mennünk: az utóbbi néhány évtizedben nemcsak általában a tudomány filozófiája lett fontos filozófiai diszciplínává, hanem egyértelművé vált, hogy az egyes szaktudományoknak is vannak olyan alapkérdéseik, amelyeket nem a tudományban magában, hanem a filozófiában kell kutatni. Így van a matematikának, a fizikának, a biológiának, a jognak és más tudományágaknak is filozófiájuk, s mindeközben még nem is beszéltünk azokról a filozófiákról, amelyek a tudománnyal való kapcsolatot teljes önfélreértésnek vélik. S ha még egy pillantást vetünk a filozófia egyik hagyományos ágára, az etikára, azt fogjuk látni, hogy „alkalmazott” etikai kérdések az emberi tevékenység csaknem minden területén felmerülnek. Hiszen sok más „etika” mellett van gazdasági etika, médiaetika, orvosi etika, bioetika, politikai etika stb. Még tovább bonyolítja a helyzetet, hogy bármely meghatározását – s ezzel behatárolását – fogadjuk is el a filozófiának, kétségtelen, hogy a filozófia iránt érdeklődők nem csupán saját, mindennapi életproblémáikra vagy szakmai kérdéseikre kereshetnek választ egy úgynevezett „szisztematikus” filozófiai kézikönyvben, hanem az is foglalkoztatja majd őket, hogy milyen szerepet játszott a filozófia a történelem során, akár a történelem egyes konkrét korszakaiban, akár az emberi élet meghatározott területeivel kapcsolatban. Hogyan hatott például a középkori filozófia a középkori teológiára, irodalomra, a barokk filozófia a barokk festészetre vagy zeneelméletre, a német idealizmus filozófiája az akkori irodalomra és tudományra, vagy akár: hogyan hatott az egyes szaktudományok fejlődése a filozófiára magára, s nem csupán a viszonylag későn önállósodott tudományfilozófiára? Az olvasó egyszerűen csak kíváncsi lehet rá, hogy milyen utat járt be az európai szellem az alatt a két és félezer esztendő alatt, amelyben van feljegyzett és fennmaradt filozófiai szövegkorpusz.

Filozófia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2007

ISBN: 978 963 059 692 3

Az Akadémiai kézikönyvek Filozófia kötete az európai bölcselet történetének átfogó és részletes bemutatása; régóta vágyott, magas színvonalú alapmű érettségizők, középiskolai filozófia- és etikatanárok, egyetemi hallgatók és oktatók számára. A kézikönyv első, terjedelmesebb része az európai filozófia jelentős alakjait, iskoláit és áramlatait tekinti át a kezdetektől a 20. századig, történeti alapú megközelítésben, beleértve az adott korszakok filozófiájára ható külső tényezőket is. A második, rövidebb rész esszéi az egymástól elkülönülő kortárs irányzatok és filozófiák bemutatására összpontosítanak. A kötetet részletes tárgy- és névmutató egészíti ki. A filozófia ott volt az összes egyéb tudomány bölcsőjénél, és az újkor végéig magában foglalta az emberi tudás egységének ígéretét. Jelentősége az utóbbi évtizedekben újra nő, amit a szerteágazó szaktudományok sokaságának határterületein erősödő kompetenciája és aktivitása jelez. A főszerkesztő, Boros Gábor, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára és szerzőtársai ajánlása szerint a mű a filozófiával rendszeresen foglalkozókénál jóval tágabb körnek: a nagy sikerű sorozat, a Kémia, a Világirodalom, a Fizika, a Világtörténet stb. olvasóinak, a tudományok iránt nyitott és érdeklődő széles hazai közönségnek is szól.

Hivatkozás: https://mersz.hu/boros-filozofia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave