Boros Gábor (szerk.)

Filozófia


A Schlegel fivérek: a metafilozófiától a művészetkritikáig

A Schlegel fivérek (August Wilhelm és Friedrich Schlegel) legjellegzetesebb írása az Athenäum töredékek. A töredékek 1798-ban, az Athenäum című folyóirat második számában jelentek meg. A szerzők között, a Schlegel fivérek mellett, ott találjuk Novalist és Schleiermachert – akiknek töredékeit azonban most nem fogjuk vizsgálni. A legtöbb töredék Friedrich Schlegeltől származik, utána August Wilhelm Schlegel következik. Ha a meglehetősen heterogén töredékek struktúrájáról szeretnénk mondani valamit, akkor célszerű egy pillantást vetnünk e folyóirat előzményére. 1797 nyarán Friedrich Schlegel összeveszett a Lyzeum der schönen Künste című folyóirat másik szerkesztőjével, Reichardttal, és ekkor született meg egy önálló folyóirat megalapításának szándéka. Ebben a folyóiratban jelentek meg azok a töredékek, amelyek később Kritikai töredékek címmel váltak ismertté. Mindenesetre a Lyzeum der schönen Künste című folyóiratban a töredékeket általában csoportosították: a filozófiáról és a művészetről (vagy inkább konkrét műalkotásokról) szóló töredékekre. Az Athenäum töredékekben nemcsak hogy együtt jelentették meg őket, hanem ez az összekapcsolás még bizonyos konceptuális jelentőségre is szert tett.

Filozófia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2007

ISBN: 978 963 059 692 3

Az Akadémiai kézikönyvek Filozófia kötete az európai bölcselet történetének átfogó és részletes bemutatása; régóta vágyott, magas színvonalú alapmű érettségizők, középiskolai filozófia- és etikatanárok, egyetemi hallgatók és oktatók számára. A kézikönyv első, terjedelmesebb része az európai filozófia jelentős alakjait, iskoláit és áramlatait tekinti át a kezdetektől a 20. századig, történeti alapú megközelítésben, beleértve az adott korszakok filozófiájára ható külső tényezőket is. A második, rövidebb rész esszéi az egymástól elkülönülő kortárs irányzatok és filozófiák bemutatására összpontosítanak. A kötetet részletes tárgy- és névmutató egészíti ki. A filozófia ott volt az összes egyéb tudomány bölcsőjénél, és az újkor végéig magában foglalta az emberi tudás egységének ígéretét. Jelentősége az utóbbi évtizedekben újra nő, amit a szerteágazó szaktudományok sokaságának határterületein erősödő kompetenciája és aktivitása jelez. A főszerkesztő, Boros Gábor, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára és szerzőtársai ajánlása szerint a mű a filozófiával rendszeresen foglalkozókénál jóval tágabb körnek: a nagy sikerű sorozat, a Kémia, a Világirodalom, a Fizika, a Világtörténet stb. olvasóinak, a tudományok iránt nyitott és érdeklődő széles hazai közönségnek is szól.

Hivatkozás: https://mersz.hu/boros-filozofia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave