Boros Gábor (szerk.)

Filozófia


Az életstádiumok

Az 1843-ban megjelent Vagy-vagy című műben kétszeresen is elrejtőzik Kierkegaard: a könyv Victor Eremita álnéven jelenik meg, ez a név azonban nem egy szerzőt, hanem csupán az írások közreadóját takarja. Ez a kettős rejtőzködés azonban nem funkció nélküli az írás egésze szempontjából, ugyanis ez teszi lehetővé, hogy Kierkegaard távolságtartással kezelhesse mind az esztétikai életet leíró „A” elképzeléseit, mind az etikai stádiumot megjelenítő „B” gondolatait. A szöveg a kétféle életfelfogást az emberi élet számára legfontosabb viszony, a szerelmi kapcsolat felől mutatja be. Az esztétikai életfelfogás szempontjából a szerelmi viszony az érzéki és erotikus szférájában játszódik. Kierkegaard ennek bemutatását Mozart Don Giovanni című operájának elemzése köré szervezi. Don Juan figurája fejezi ki legkoncentráltabban az esztétikai stádiumot: számára az élet a pillanatban zajlik, nincs benne folyamatosság, nincs értelme az ígéretnek és az elköteleződésnek, az élet lényege a sokféleség és a pillanatszerűség élvezete. A gyönyör vágya irányít mindent, és a gyönyör igazol mindent, a szerelmi viszonyban ennek megfelelően nem személyként, hanem meghódítandó tárgyként jelenik meg a Másik. Az esztétikai élet azonban nem adott mindenki számára egyforma mértékben: az esztétikai élethez valójában különleges képességekre van szükség, ezért beszél Kierkegaard érzéki zsenialitásról. Don Juan a szerelem, a csábítás és a gyönyör zsenije, életének nincs is más értelme, mint a gyönyör új és új alakban való átélése. Az érzéki zsenialitás és egyáltalán az esztétikai élet a zenéhez kapcsolódik és a zenében fejezhető ki a legjobban, mert egyedül a zene képes a legelvontabb eszmét a legközvetlenebb érzéki nyelven kifejezni. Don Juan figurája nem ítélhető el erkölcsileg, mivel még „innen” van az erkölcsiségen. Nem hitvány alak, mert kizárólag a gyönyörre irányuló viselkedésében maga az élet nyilvánul meg. A Vagy-vagy első részét záró elbeszélés, A csábító naplója feltehetően a Regine Olsen-szerelem motívumait felhasználva mutatja be romantikus eszközökkel egy fiatal lány elcsábítását. Az érzéki zsenialitás itt nem a sokféleségben jelenik meg, hanem abban, hogy a csábító egy fiatal lány alakjában költi meg önmagát, és életét a csábítás révén formálja át műalkotássá. A csábítás és az érzéki zsenialitás azonban nem tiszta és ártatlan életöröm, hanem a Másiktól való elszakadás és a Semmivel való szembesülés. Az esztétikai élet mélyén rejlő semmi tapasztalatát Kierkegaard szorongásként írja le. Az esztétikai élet meghaladása csak akkor következik be, ha ez a rejtett szorongás kétségbeeséssé fokozódik.

Filozófia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2007

ISBN: 978 963 059 692 3

Az Akadémiai kézikönyvek Filozófia kötete az európai bölcselet történetének átfogó és részletes bemutatása; régóta vágyott, magas színvonalú alapmű érettségizők, középiskolai filozófia- és etikatanárok, egyetemi hallgatók és oktatók számára. A kézikönyv első, terjedelmesebb része az európai filozófia jelentős alakjait, iskoláit és áramlatait tekinti át a kezdetektől a 20. századig, történeti alapú megközelítésben, beleértve az adott korszakok filozófiájára ható külső tényezőket is. A második, rövidebb rész esszéi az egymástól elkülönülő kortárs irányzatok és filozófiák bemutatására összpontosítanak. A kötetet részletes tárgy- és névmutató egészíti ki. A filozófia ott volt az összes egyéb tudomány bölcsőjénél, és az újkor végéig magában foglalta az emberi tudás egységének ígéretét. Jelentősége az utóbbi évtizedekben újra nő, amit a szerteágazó szaktudományok sokaságának határterületein erősödő kompetenciája és aktivitása jelez. A főszerkesztő, Boros Gábor, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára és szerzőtársai ajánlása szerint a mű a filozófiával rendszeresen foglalkozókénál jóval tágabb körnek: a nagy sikerű sorozat, a Kémia, a Világirodalom, a Fizika, a Világtörténet stb. olvasóinak, a tudományok iránt nyitott és érdeklődő széles hazai közönségnek is szól.

Hivatkozás: https://mersz.hu/boros-filozofia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave