Boros Gábor (szerk.)

Filozófia


A világ világisága

A világ nem pusztán a dolgok összessége, de nem is egyszerűen a környező világ, amelyben tartózkodunk. A világ ontológiai-egzisztenciális fogalma tulajdonképpen a jelenvalólét egyik jellemzőjét adja meg, nem pedig a dolgok totalitására vonatkozik. A jelenvalólét ugyanis olyan létező, amelynek a számára bármi, ami megjelenik, egy világ háttere előtt jelenik meg, vagyis nem elszigetelt dolgokat tapasztal, hanem egy világot, és azon belül egymással összefüggő világi dolgokat. Ugyanakkor a jelenvalólét világhoz fűződő kapcsolata nem alkalmi: Heidegger elutasítja az európai gondolkodást uraló szubjektum-objektum szerkezet egészét, és azt állítja, hogy nem elszigetelt szubjektumok viszonyulnak az önmagukban lévő dolgokhoz egy megismerési viszonyban, hanem az ember már mindig világban van és már mindig viszonyul ehhez a világhoz. Az objektumra irányuló megismerésszerű viszony levezetett viszony, és csak annak a sokkal alapvetőbb viszonyulásnak az alapján lehetséges, amelyben az ember és a világ egységet képeznek. A jelenvalólét létezése tehát világhoz viszonyuló, világot feltáró lét, és eredendően gyakorlati. A világiság feltárására Heidegger az eszköz elemzését tartja a legalkalmasabbnak. Egy eszköz ugyanis elszigetelten sohasem lehet az, ami, csak egy eszközegészen belül. Heidegger az eszköz fogalmának a kidolgozásában kettős feladatot hajt végre: megmutatja, hogy sohasem puszta dolgokkal van dolgunk, hanem a gyakorlati tevékenység számára jelentős vagy jelentéktelen dolgokkal, pl. eszközökkel, másrészt hogy ezek az eszközök maguk is túlmutatnak önmagukon és egy rendszeres egészbe illeszkednek. Ez azonban csak akkor mutatkozik meg, ha a vele való bánás otthonossága valamiért megszűnik, vagyis ha az eszköz elromlik. Az elemzés végeredménye az, hogy nem a puszta meglét, vagyis kéznéllevőség (Vorhandenheit) a világbeli létezés alapesete, hanem a kézhezállóság (Zuhandenheit). A világ világisága nem más, mint a különféle otthonos összefüggések átfogó és egymásra utaló összefüggése, amelyen belül mindennek értelme és jelentése van.

Filozófia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2007

ISBN: 978 963 059 692 3

Az Akadémiai kézikönyvek Filozófia kötete az európai bölcselet történetének átfogó és részletes bemutatása; régóta vágyott, magas színvonalú alapmű érettségizők, középiskolai filozófia- és etikatanárok, egyetemi hallgatók és oktatók számára. A kézikönyv első, terjedelmesebb része az európai filozófia jelentős alakjait, iskoláit és áramlatait tekinti át a kezdetektől a 20. századig, történeti alapú megközelítésben, beleértve az adott korszakok filozófiájára ható külső tényezőket is. A második, rövidebb rész esszéi az egymástól elkülönülő kortárs irányzatok és filozófiák bemutatására összpontosítanak. A kötetet részletes tárgy- és névmutató egészíti ki. A filozófia ott volt az összes egyéb tudomány bölcsőjénél, és az újkor végéig magában foglalta az emberi tudás egységének ígéretét. Jelentősége az utóbbi évtizedekben újra nő, amit a szerteágazó szaktudományok sokaságának határterületein erősödő kompetenciája és aktivitása jelez. A főszerkesztő, Boros Gábor, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára és szerzőtársai ajánlása szerint a mű a filozófiával rendszeresen foglalkozókénál jóval tágabb körnek: a nagy sikerű sorozat, a Kémia, a Világirodalom, a Fizika, a Világtörténet stb. olvasóinak, a tudományok iránt nyitott és érdeklődő széles hazai közönségnek is szól.

Hivatkozás: https://mersz.hu/boros-filozofia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave