Boros Gábor (szerk.)

Filozófia


Jacques Derrida (1930–2004)

A fenomenológiával való viszony harmadik típusát jelenti Derrida gondolkodása. Derrida filozófiai törekvéseit a metafizikai és fenomenológiai hagyomány „dekonstrukciója” jellemzi. A fogalom maga is a fenomenológiai hagyományból ered: Husserl az intencionális tapasztalat rétegeinek leépítéséről (Abbau) beszél, Heidegger pedig a metafizika történetét uraló fogalmak „destrukciójáról”. Mindketten egy eredetibb szintig vagy eredetibb tapasztalatig akarnak eljutni, amelyet a fogalmiság átöröklött és a metafizika által eltorzított rétege elfed. A dekonstrukciónak is ez a célja, azzal a nem jelentéktelen különbséggel, hogy Derrida szerint nincs olyan eredeti, közvetlen tapasztalat, amelyet a nyelviség-fogalmiság ne befolyásolna, vagyis amely ne szorulna további dekonstrukcióra. Filozófiájának kiindulópontja a husserli fenomenológia kritikája a La voix et le phénomène (Hang és a fenomén, 1967) című műben. Husserl az I. Logikai vizsgálódást a nyelv vizsgálatának szenteli, és arra a belátásra jut, hogy a jelentés ideális entitás, a jelentésadó intencionális tudathoz köthető és független minden kommunikatív funkciótól és nyelvi jeltől. A konkrét nyelv csupán esetleges és elhanyagolható öltözet a tiszta jelentésen. Derrida ezzel a felfogással száll szembe, és megmutatja, hogy a nyelv, a jel és különösen az írás valójában nem külsődlegesek a jelentéshez képest, hanem konstitutív módon részt vesznek a jelentés kialakulásában.

Filozófia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2007

ISBN: 978 963 059 692 3

Az Akadémiai kézikönyvek Filozófia kötete az európai bölcselet történetének átfogó és részletes bemutatása; régóta vágyott, magas színvonalú alapmű érettségizők, középiskolai filozófia- és etikatanárok, egyetemi hallgatók és oktatók számára. A kézikönyv első, terjedelmesebb része az európai filozófia jelentős alakjait, iskoláit és áramlatait tekinti át a kezdetektől a 20. századig, történeti alapú megközelítésben, beleértve az adott korszakok filozófiájára ható külső tényezőket is. A második, rövidebb rész esszéi az egymástól elkülönülő kortárs irányzatok és filozófiák bemutatására összpontosítanak. A kötetet részletes tárgy- és névmutató egészíti ki. A filozófia ott volt az összes egyéb tudomány bölcsőjénél, és az újkor végéig magában foglalta az emberi tudás egységének ígéretét. Jelentősége az utóbbi évtizedekben újra nő, amit a szerteágazó szaktudományok sokaságának határterületein erősödő kompetenciája és aktivitása jelez. A főszerkesztő, Boros Gábor, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára és szerzőtársai ajánlása szerint a mű a filozófiával rendszeresen foglalkozókénál jóval tágabb körnek: a nagy sikerű sorozat, a Kémia, a Világirodalom, a Fizika, a Világtörténet stb. olvasóinak, a tudományok iránt nyitott és érdeklődő széles hazai közönségnek is szól.

Hivatkozás: https://mersz.hu/boros-filozofia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave