Boros Gábor (szerk.)

Filozófia


Filozófiai grammatika, nyelvjáték, a szabályok és a privátnyelv problémája

Wittgenstein új felfogása szerint a szavak jelentését az határozza meg, hogy hogyan használjuk őket egy nyelvben – nem a tárgy, amelyet jelölnek. A jelentést, tehát a szavak használati módját azonban nem valamilyen általános elmélet kidolgozásával lehet megállapítani, hanem egyedi esetek, a hétköznapi nyelv használatának a vizsgálatával. Ezzel a nézettel összhangban azt is állította, hogy a szavak jelentését nem lehet definíciókkal, a helyes használat szükséges és elégséges feltételeit rögzítő meghatározásokkal megadni; ehelyett a „családi hasonlóság” fogalmával értelmezte a jelentést. Eszerint egy szó, például a „játék” jelentését nem lehet olyan leírással megadni, amely egyértelműen meghatározza, mi játék és mi nem. A játék fogalmát ehelyett az adja meg, hogy a különféle tevékenységeknek, melyeket játéknak nevezzünk – a sakktól a vízilabdáig – számos közös jegyük van: például céljuk a győzelem, két fél kell hozzájuk, vannak nyerési stratégiák és így tovább. Ugyanakkor ezek a közös jellemzők nem alkotnak egy közös lényeget, amellyel minden tevékenység, amelyet játéknak tekintünk, rendelkezik. Ez a tanulság pedig minden fogalom jelentésére általánosítható Wittgenstein szerint.

Filozófia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2007

ISBN: 978 963 059 692 3

Az Akadémiai kézikönyvek Filozófia kötete az európai bölcselet történetének átfogó és részletes bemutatása; régóta vágyott, magas színvonalú alapmű érettségizők, középiskolai filozófia- és etikatanárok, egyetemi hallgatók és oktatók számára. A kézikönyv első, terjedelmesebb része az európai filozófia jelentős alakjait, iskoláit és áramlatait tekinti át a kezdetektől a 20. századig, történeti alapú megközelítésben, beleértve az adott korszakok filozófiájára ható külső tényezőket is. A második, rövidebb rész esszéi az egymástól elkülönülő kortárs irányzatok és filozófiák bemutatására összpontosítanak. A kötetet részletes tárgy- és névmutató egészíti ki. A filozófia ott volt az összes egyéb tudomány bölcsőjénél, és az újkor végéig magában foglalta az emberi tudás egységének ígéretét. Jelentősége az utóbbi évtizedekben újra nő, amit a szerteágazó szaktudományok sokaságának határterületein erősödő kompetenciája és aktivitása jelez. A főszerkesztő, Boros Gábor, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára és szerzőtársai ajánlása szerint a mű a filozófiával rendszeresen foglalkozókénál jóval tágabb körnek: a nagy sikerű sorozat, a Kémia, a Világirodalom, a Fizika, a Világtörténet stb. olvasóinak, a tudományok iránt nyitott és érdeklődő széles hazai közönségnek is szól.

Hivatkozás: https://mersz.hu/boros-filozofia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave