Boros Gábor (szerk.)

Filozófia


Irodalom

ALTRICHTER FERENC (szerk.) 1972: A Bécsi Kör Filozófiája. Budapest: Gondolat.
ANSCOMBE ELISABETH 1957: Intention. Oxford: Blackwell.
AUSTIN JOHN LANGSHAW 1946/1961: Other Minds. In Philosophical Papers. Urmson J. O. – Warnock Geoffrey J. Oxford: Oxford UP.
AUSTIN JOHN LANGSHAW 1956/1961: A Plea for Excuses. In Philosophical Papers. Urmson, James O. – Warnock, Geoffrey J. Oxford: Oxford UP.
AUSTIN JOHN LANGSHAW 1956/1961: Ifs and Cans. In Philosophical Papers. Urmson James O. – Warnock, Geoffrey J. Oxford: Oxford UP.
AUSTIN JOHN LANGSHAW 1962/1990: Tetten ért szavak. Budapest: Akadémiai Kiadó.
AUSTIN JOHN LANGSHAW 1962: Sense and Sensibilia. Oxford: Oxford UP.
AYER ALFRED JULES (szerk.): Logical Positivism. New York: Free Press.
AYER ALFRED JULES 1936: Language, Truth and Logic. London: Gollancz.
AYER ALFRED JULES 1940: The Empirical Foundations of Knowledge. London: Macmillan.
AYER ALFRED JULES 1946/7: Phenomenalism. Proceedings of the Aristotelian Society 47, 163–196.
AYER ALFRED JULES 1954: Can There be a Private Language? Proceedings of the Aristotelian Society, Supplementary Volume 27, 63–76.
AYER ALFRED JULES 1956: The Problem of Knowledge. London: Macmillan.
AYER ALFRED JULES 1957: The Conception of Probability as a Logical Relation. In Korner Stephan (szerk.) Observation and Interpretation in the Philosophy of Physics. New York: Dover Publications.
AYER ALFRED JULES 1963: The Concept of a Person and Other Essays. London: Macmillan.
AYER ALFRED JULES 1967: Has Austin Refuted Sense-Data Theory? In Metaphysics and Common Sense. London: Macmillan.
AYER ALFRED JULES 1968. The Origins of Pragmatism. London: Macmillan.
AYER ALFRED JULES 1972a: Russell and Moore: The Analytical Heritage. London: Macmillan.
AYER ALFRED JULES 1972b: Probability and Evidence. London: Macmillan.
AYER ALFRED JULES 1973: The Central Questions of Philosophy. London: Weidenfeld.
AYER ALFRED JULES 1979: Replies. Perception and Identity. In MacDonald Graham (szerk.) London: Macmillan.
AYER ALFRED JULES 1982: Philosophy in the Twentieth Century. London: Weidenfeld.
AYER ALFRED JULES 1984: Freedom and Morality and Other Essays. Oxford: Clarendon Press.
AYER ALFRED JULES 1986: Ludwig Wittgenstein. London: Penguin.
BACH KENT, HARNISH ROBERT M. 1979: Linguistic Communication and Speech Acts. Cambridge, Mass.: MIT Press.
BAKER GORDON P. 1988: Wittgenstein, Frege and the Vienna Circle. Oxford: Blackwell.
BERGMANN GUSTAV 1954: The Metaphysics of Logical Positivism. New York: Longmans, Green & Co.
BERGMANN GUSTAV 2003. Collected Works. Vol I–II. Frankfurt am Main: Ontos Verlag.
BLACK MAX 1967: A Companion to Wittgenstein’s Tractatus. Ithaca: Cornell University Press.
CARNAP R. 1932/1998. A fizikai nyelv, mint a tudomány univerzális nyelve. In Laki János (szerk.) Tudományfilozófia. Budapest: Osiris, 47–69.
CARNAP R. 1950/1985. Empirizmus szemantika és ontológia. In Copi Irving M. – Gould James A. (szerk.) Kortárs tanulmányok a logikaelmélet kérdéseiről. Budapest: Gondolat.
CARNAP R. 1956/1998. Az elméleti fogalmak metodológiai jellege. In Laki János (szerk.) Tudományfilozófia. Budapest, Osiris.
CARNAP RUDOLF, NEURATH OTTO, HAHN HANS 1929: Wissenschaftliche Weltauffassung. Der Wiener Kreis, Wien: A. Wolf.
CARNAP RUDOLF 1922: Der Raum: Ein Beitrag zur Wissenschaftslehre. In Kant-Studien, Ergänzungshefte, n. 56.
CARNAP RUDOLF 1928a: Der Logische Aufbau der Welt. Berlin: Weltkreis.
CARNAP RUDOLF 1928b: Scheinprobleme in der Philosophie. Das Fremdpsychische und der Realismusstreit. Berlin: Weltkreis.
CARNAP RUDOLF 1932/1972: A metafizika kiküszöbölése a nyelv logikai elemzésén keresztül. In Altrichter Ferenc (szerk.) A Bécsi Kör filozófiája. Budapest: Gondolat.
CARNAP RUDOLF 1934: Logische Syntax der Sprache. Wien: Springer.
CARNAP RUDOLF 1936/1972: „Filozófia és logikai szintaxis”. In Altrichter Ferenc (szerk.) A Bécsi Kör filozófiája. Budapest: Gondolat.
CARNAP RUDOLF 1936/1972: „Jelentés és ellenőrizhetőség”. In Altrichter Ferenc (szerk.) A Bécsi Kör filozófiája. Budapest: Gondolat.
CARNAP RUDOLF 1939: Foundations of Logic and Mathematics. In International Encyclopaedia of Unified Science. Vol. I n. 3, Chicago: University of Chicago Press.
CARNAP RUDOLF 1942: Introduction to Semantics. Cambridge, Mass.: Harvard University Press.
CARNAP RUDOLF 1947: Meaning and Necessity: a Study in Semantics and Modal Logic. Chicago: University of Chicago Press.
CARNAP RUDOLF 1950/2:. The Logical Foundations of Probability. Chicago: University of Chicago Press.
CARNAP RUDOLF 1951: The Continuum of Inductive Methods. Chicago: University of Chicago Press.
CARNAP RUDOLF 1966: The Philosophical Foundations of Physics. New York: Basic Books.
CHURCH ALONSO 1949: Review of Language, Truth, and Logic. The Journal of Symbolic Logic 14: 52–53.
COFFA ALBERTO 1991: The Semantic Tradition from Kant to Carnap. Cambridge: Cambridge University Press.
COPI IRVING M. – GOULD JAMES A. (szerk.) 1985: Kortárs tanulmányok a logikaelmélet kérdéseiről. Budapest: Gondolat.
DUHEM PIERRE 1906: La théorie physique, son objet et sa structure. Paris: Éditions Rivière.
DUMMETT MICHAEL 1993: The Origins of Analytic Philosophy. London: Duckworth.
FEIGL HERBERT 1950: Existential Hypotheses: Realistic versus Phenomenalistic Interpretations. Philosophy of Science 17, 35–62.
FEIGL HERBERT 1956: Some Major Issues and the Developments in the Philosophy of Science of Logical Empiricism. In Feigl Herbert – Scriven Michael (szerk.) Minnesota Studies in the Philosophy of Science 1. 3–37.
FEIGL HERBERT 1958: The ‘Mental’ and the ‘Physical’. In Feigl Herbert – Scriven Michael – Maxwell Grover (szerk.) Minnesota Studies in the Philosophy of Science 2. 370–497.
FLEW ANTHONY (szerk.) 1951: Logic and Language Vol. 1–2. Oxford: Blackwell.
FOGELIN ROBERT J. 1976: Wittgenstein. London: Routledge & Kegan Paul.
FORRAI GÁBOR – SZEGEDI PÉTER (szerk.) 1999: Tudományfilozófia: Szöveggyűjtemény. Budapest: Áron.
FORRAI GÁBOR 1984: Rudolf Carnap. Budapest: Kossuth.
FRANK PHILIPP 1932: Das Kausalgesetz und seine Grenzen, Wien: Springer.
FRANK PHILIPP 1949: Modern Science and its Philosophy. Cambridge, Mass: Harvard University Press.
FREGE GOTTLOB 1879/1980: Fogalomírás, a tiszta gondolkodás formulanyelve az aritmetika mintája szerint. In Ruzsa Imre (szerk.) Logika, szemantika, matematika. Budapest: Gondolat.
FREGE GOTTLOB 1892/1980: Jelentés és jelölet. In Ruzsa Imre (szerk.) Logika, szemantika, matematika. Budapest: Gondolat.
FREGE GOTTLOB 1893/1980: Az aritmetika alaptörvényei, I. kötet. In Ruzsa Imre (szerk.) Logika, szemantika, matematika. Budapest: Gondolat.
FREGE GOTTLOB 1893/1999: Az aritmetika alapjai. Budapest: Áron.
FREGE GOTTLOB 1903/1980: Az aritmetika alaptörvényei, II. kötet. In Ruzsa Imre (szerk.) Logika, szemantika, matematika. Budapest: Gondolat.
FREGE GOTTLOB 1918/2000: Logikai vizsgálódások. I. rész: A gondolat. In Máté András (szerk.) Logikai vizsgálódások. Budapest: Osiris.
FREGE GOTTLOB 1918/2000: Logikai vizsgálódások. II. rész: A tagadás. In Máté András (szerk.) Logikai vizsgálódások. Budapest: Osiris.
FREGE GOTTLOB 1918/2000: Logikai vizsgálódások. III. rész: Összetett gondolatok. In Máté András (szerk.) Logikai vizsgálódások. Budapest: Osiris.
FRIEDMAN MICHAEL 1999: Reconsidering Logical Positivism. Cambridge: Cambridge University Press.
GELLNER ERNEST 1959: Words and Things. London: Gollancz.
GOODMAN NELSON 1951: The Structure of Appearence. Cambridge, Mass.: Harvard UP.
GÖDEL KURT 1931: Über formal unentscheidbare Sätze der Principia Mathematica und verwandter Systeme, I. Monatshefte für Mathematik und Physik, 38, 173–198.
GRICE PAUL, STRAWSON PETER FREDERICK 1957/1989: In Defence Of A Dogma. In Grice Paul: Studies in the Way of Words. Cambridge, Mass.: Harvard UP.
GRICE PAUL 1957/1989: Meaning. In Studies in the Way of Words. Cambridge, Mass.: Harvard UP.
HAHN HANS 1933/1972: Logika, matematika és természetismeret. In Altrichter Ferenc (szerk.) A Bécsi Kör filozófiája. Budapest: Gondolat.
HAMPSHIRE STUART 1948/2004: Minden filozófiai kérdés nyelvi kérdés? In Neumer Katalin – Laki János (szerk.) Analitikus filozófia és fenomenológia. Minden filozófia „nyelvkritika” II. kötet. Budapest: Gondolat.
HARE RICHÁRD 1952: The Language of Morals. Oxford: Clarendon Press.
HEMPEL KARL GUSTAV 1937: Le probléme de la vérité. Theoria, 3. 206–246.
HEMPEL KARL GUSTAV 1942: The Function of General Laws in History. The Journal of Philosophy, 39. 1942/35–48.
HEMPEL KARL GUSTAV 1945/1999: Tanulmányok a konfirmáció logikájáról. In Forrai Gábor – Szegedi Péter (szerk.) Tudományfilozófia: Szöveggyűjtemény. Budapest: Áron.
HEMPEL KARL GUSTAV 1948/1965: Studies in the Logic of Explanation. In Aspects of Scientific Explanation. New York: The Free Press.
HEMPEL KARL GUSTAV 1965: Aspects of Scientific Explanation. New York: The Free Press.
HEMPEL KARL GUSTAV 1988: Provisoes: A Problem Concerning the Inferential Function of Scientific Theories. Erkenntnis 28, 147–164.
HEMPEL KARL GUSTAV, OPPENHEIM PAUL 1950: Problems and Changes in the Empiricist Criterion of Meaning. Revue Internationale de Philosophie 41, 41–63.
KENNY ANTHONY 1973: Wittgenstein. Cambridge: Harvard University Press.
KRAFT VIKTOR 1950: Der Wiener Kreis. Wien: Springer.
KRIPKE SAUL 19721/19802/2007: Megnevezés és szükségszerűség. Budapest: Akadémiai Kiadó.
KRIPKE SAUL 1982: Wittgenstein on Rules and Private Language. Cambridge, Mass: Harvard UP.
LAKI JÁNOS (szerk.) 1998: Tudományfilozófia. Budapest: Osiris.
LEWIS CLARENCE IRVING 1918: A Survey of Symbolic Logic. Berkeley: University of California Press.
MALCOLM NORMAN 1942: Moore and Ordinary Language. In Schilpp Paul Arthur (szerk.) The Philosophy of G. E. Moore. La Salle: Open Court.
MÁRKUS GYÖRGY, TORDAI ZÁDOR 1964: Irányzatok a mai polgári filozófiában. Budapest: Gondolat.
MILLER D. 1974: Popper’s Qualitative Theory of Verisimilitude. British Journal for the Philosophy of Science, 25: 166–167.
VON MISES RICHARD 1939: Kleines Lehrbuch des Positivismus. Einführung in die empiristische Wissenschaftsauffassung. The Hague: Van Stockum.
MOORE GEORGE EDWARD 1899/1993 The Nature of Judgment. In Baldwin Thomas (szerk.) Selected Writings. London: Routledge.
MOORE GEORGE EDWARD 1903: Principia Ethica. Cambridge: Cambridge UP.
MOORE GEORGE EDWARD 1919–20/1922: External and Internal Relations. In Philosophical Studies. London: K. Paul, Trench, Trubner & Co.
MOORE GEORGE EDWARD 1925/1981: A józan ész védelmében. In A józan ész védelmében és más tanulmányok. Budapest: Magyar Helikon.
MOORE GEORGE EDWARD 1936/1993: Is Existence a Predicate? In Baldwin Thomas (szerk.) *G. E. Moore: Selected Writings. London: Routledge.
MOORE GEORGE EDWARD 1939/1981: A külvilág bizonyítása. In A józan ész védelmében és más tanulmányok. Budapest: Magyar Helikon.
MOORE GEORGE EDWARD 1953: Some Main Problems of Philosophy. London: George, Allen and Unwin.
NEURATH OTTO 1931–2/1972: A fizikalizmus szociológiája. In Altrichter Ferenc (szerk.) A Bécsi Kör filozófiája. Budapest: Gondolat.
NEURATH OTTO 1932–3/1972: Protokolltételek. In Altrichter Ferenc (szerk.) A Bécsi Kör filozófiája. Budapest: Gondolat.
NEURATH OTTO 1934: Radikaler Physikalismus und ’Wirkliche Welt’. Erkenntnis 4, 346–362.
NYÍRI KRISTÓF 1983: Ludwig Wittgenstein. Budapest: Kossuth.
POPPER KARL RAIMUND, Eccles John 1977: The Self and Its BraIn An Argument for Interactionism. London: Springer International.
POPPER KARL RAIMUND 1935/1997: A tudományos kutatás logikája. Budapest: Európa.
POPPER KARL RAIMUND 1944/1989: A historicizmus nyomorúsága. Budapest: Akadémiai Kiadó.
POPPER KARL RAIMUND 1945/2001: A nyílt társadalom és ellenségei. Budapest: Balassi.
POPPER KARL RAIMUND 1963: Conjectures and Refutations: The Growth of Scientific Knowledge. London: Routledge.
POPPER KARL RAIMUND 1972: Objective Knowledge: An Evolutionary Approach. Oxford: Clarendon Press.
POPPER KARL RAIMUND 1982a: Quantum Theory and the Schism in Physics. Totowa: Rowman and Littlefeld.
POPPER KARL RAIMUND 1982b: The Open Universe: An Argument for Indeterminism. London: Hutchinson.
POPPER KARL RAIMUND 1983: Realism and the Aim of Science. London: Hutchinson.
PRICE HENRY HABBERLEY 1932: Perception. London: Methuen.
PUTNAM HILARY 1975: The Meaning of ’Meaning’. In Mind, Language, and Reality. Cambridge: Cambridge UP.
VAN ORMAN QUINE WILLARD, GOODMAN NELSON 1947: Steps Toward a Constructive Nominalism. Journal of Symbolic Logic 12, 105–122.
QUINE VAN ORMAN WILLARD 1948/1985: Arról hogy mi van. In Copi Irving M. – Gould James A. (szerk.) Kortárs tanulmányok a logikaelmélet kérdéseiről. Budapest: Gondolat.
QUINE VAN ORMAN WILLARD 1951/1999: Az empirizmus két dogmája. In Laki János (szerk.) Tudományfilozófia. Budapest, Osiris.
QUINE VAN ORMAN WILLARD 1953: From a Logical Point of View. Cambridge, Mass: Harvard UP.
QUINE VAN ORMAN WILLARD 1960: Word and Object. Cambridge, Mass: MIT Press.
QUINE VAN ORMAN WILLARD 1969/1999: Naturalizált ismeretelmélet. In Laki János (szerk.) Tudományfilozófia. Budapest, Osiris.
QUINE VAN ORMAN WILLARD 1981: Theories and Things. Cambridge, Mass: Harvard UP.
QUINE VAN ORMAN WILLARD 2002: A tapasztalattól a tudományig: válogatott tanulmányok. Szerk. Forrai Gábor. Budapest: Osiris Kiadó.
REICHENBACH HANS 1920: Relativitätstheorie und Erkenntnis a priori. Berlin: Julius Springer.
REICHENBACH HANS 1924: Axiomatik der relativistischen Raum-Zeit-Lehre. Braunschweig: Vieweg.
REICHENBACH HANS 1928: Philosophie der Raum-Zeit-Lehre. Berlin – Leipzig: de Gruyter.
REICHENBACH HANS 1935: Wahrscheinlichkeitslehre: eine Untersuchung über die logischen und mathematischen Grundlagen der Wahrscheinlichkeitsrechnung. Leiden: Sijthoff.
REICHENBACH HANS 1936: Logistic Empiricism in Germany and the Present State of its Problems. The Journal of Philosophy, 33/6, 141–160.
REICHENBACH HANS 1938: Experience and Prediction: An Analysis of the Foundations and the Structure of Knowledge. Chicago: University of Chicago Press.
REICHENBACH HANS 1944: Philosophical Foundations of Quantum Mechanics. Berkeley and Los Angeles: University of California Press.
REICHENBACH HANS 1956: The Direction of Time. Berkeley: University of California Press.
RORTY RICHARD (szerk.) 1967: The Linguistic Turn. Chicago: University of Chicago Press.
RUSSELL BERTRAND 1897: An Essay on the Foundations of Geometry. Cambridge: At the University Press.
RUSSELL BERTRAND 1903: Principles of Mathematics. Cambridge: At the University Press.
RUSSELL BERTRAND 1905/1985: A denotálásról. In Kortárs tanulmányok a logikaelmélet kérdéseiről. Szerk. Copi Irving M. – Gould James A. Budapest: Gondolat.
RUSSELL BERTRAND 1906/7: The Nature of Truth. Proceedings of the Aristotelian Society 7, 28–49.
RUSSELL BERTRAND 1911/1976: Tudás ismeretség révén és tudás leírás révén. In Miszticizmus és logika. Budapest: Magyar Helikon.
RUSSELL BERTRAND 1912/1996: A filozófia alapproblémái. Budapest: Kossuth.
RUSSELL BERTRAND 1912: On the Relation of Universals and Particulars. Proceedings of the Aristotelian Society 12, 1–24.
RUSSELL BERTRAND 1915: Knowledge of the External World. Chicago – London: The Open Court Publishing Company.
RUSSELL BERTRAND 1918/1985: The Philosophy of Logical Atomism. In Pears David (szerk.) The Philosophy of Logical Atomism. La Salle: Open Court.
RUSSELL BERTRAND 1919: Introduction to Mathematical Philosophy. London: George Allen and Unwin; New York: The Macmillan Company.
RUSSELL BERTRAND 1919: On Propositions: What They Are and How They Mean. Proceedings of the Aristotelian Society, Supplementary Volume 2: 1–43.
RUSSELL BERTRAND 1921: The Analysis of Mind. London: George Allen and Unwin; New York: The Macmillan Company.
RUSSELL BERTRAND 1927: The Analysis of Matter. London: Kegan Paul, Trench, Trubner; New York: Harcourt, Brace.
RUSSELL BERTRAND 1942: Inquiries into Truth and Meaning. London: George Allen and Unwin; New York: W. W. Norton.
RUSSELL BERTRAND 1945/1994: A nyugati filozófia története. Budapest: Göncöl Kiadó.
RUSSELL BERTRAND 1948: Human Knowledge. Its Scope and Limits. London: George Allen and Unwin; New York: Simon and Schuster.
RUSSELL BERTRAND 1959/1968: Filozófiai fejlődésem. Budapest: Gondolat.
RUSSELL BERTRAND 1984: Theory of Knowledge: The 1913 Manuscript. Ramsden Eames, Elizabeth in collaboration with Blackwell, Kenneth (szerk.) London: George Allen & Unwin.
RUSSELL BERTRAND–WHITEHEAD, ALFRED NORTH 1910, 1912, 1913: Principia Mathematica, 3 vols. Cambridge: Cambridge University Press.
RYLE GILBERT 1932/: Szisztematikusan félrevezető kifejezések. In Neumer Katalin – Laki János (szerk.) Analitikus filozófia és fenomenológia. Minden filozófia „nyelvkritika” II. kötet, Budapest: Gondolat.
RYLE GILBERT 1949/1971: Discussion of Rudolf Carnap: Meaning and Necessity. In Collected Papers. London: Hutchison.
RYLE GILBERT 1949/1974: A szellem fogalma. Budapest: Gondolat.
RYLE GILBERT 1954: Dilemmas. The Tarner Lectures 1953. Cambridge: Cambridge UP.
RYLE GILBERT 1966: Plato’s Progress. Cambridge: Cambridge UP
RYLE GILBERT 1979: On Thinking. Totowa: Rowman and Littlefield.
SCHLICK MORITZ 1908: Lebensweisheit. Versuch einer Glückseligkeitlehre. München: Beck.
SCHLICK MORITZ 1917: Raum und Zeit in der gegenwärtigen Physik. Zur Einführung in das Verständnis der allgemeinen Relativitätstheorie. Die Naturwissenschaften 5, 161–167.
SCHLICK MORITZ 1918/1925: Allgemeine Erkenntnislehre. Berlin: Julius Springer.
SCHLICK MORITZ 1926: Erleben, Erkennen, Metaphysik. Kant-Studien 31, 146–158.
SCHLICK MORITZ 1930: Fragen der Ethik. Wien: Julius Springer.
SCHLICK MORITZ 1930–31: A filozófia fordulata. In Altrichter Ferenc (szerk.) A Bécsi Kör filozófiája. Budapest, Gondolat.
SCHLICK MORITZ 1932–33: Pozitivizmus és realizmus. In Altrichter Ferenc (szerk.) A Bécsi Kör filozófiája. Budapest, Gondolat.
SEARLE JOHN 1969: Speech Acts: An Essay in the Philosophy of Language Cambridge: Cambridge University Press.
STADLER FRIEDRICH 1997: Studien zum Wiener Kreis: Ursprung, Entwicklung und Wirkung des Logischen Positivismus im Kontext. Frankfurt a. M.: Suhrkamp.
STEVENSON CHARLES L. 1944: Ethics and Language. Oxford: Oxford University Press.
STRAWSON PETER FREDERICK 1950/1985: A referálásról. In Copi Irving M. – Gould James A. (szerk.) Kortárs tanulmányok a logikaelmélet kérdéseiről. Budapest: Gondolat.
STRAWSON PETER FREDERICK 1952: Introduction to Logical Theory. London: Methuen.
STRAWSON PETER FREDERICK, GRICE PAUL 1956: In Defense of a Dogma. Philosophical Review, 65, 141–158.
STRAWSON PETER FREDERICK 1959: Individuals. An Essay in Descriptive Metaphysics. London: Methuen.
STRAWSON PETER FREDERICK 1966/2000: Az érzékelés és a jelentés határai. Budapest: Osiris.
STRAWSON PETER FREDERICK 1969/1971: Meaning and Truth. In Logico-Linguistic Papers. London: Methuen.
STRAWSON JOHN FREDERICK 1979/2002: „Az észlelés és az észlelés tárgyai” In Forrai Gábor (szerk.) Mikor igazolt egy hit? Budapest: Osiris.
STRAWSON PETER FREDERICK 1985: Scepticism and Naturalism. London: Methuen.
TARSKI ALFRED 1944/1990: Az igazság szemantikus felfogása és a szemantika megalapozása. In Bizonyítás és igazság. Budapest: Gondolat.
TICHY PAVEL 1974: On Popper’s Definitions of Verisimilitude. British Journal for the. Philosophy of Science, 25, 155–160.
URMSON JAMES O. 1956: Philosophical Analysis. Its Development Between the Two World Wars. Oxford: Clarendon.
WAISMANN FRIEDRICH 1968: How I see Philosophy. Harré Rom (szerk.) London: Macmillan, NewYork: St. Martin’s Press.
WISDOM JOHN 1931: Interpretation and Analysis. London: Kegan Paul.
WISDOM JOHN 1952: Other Minds. Oxford: Blackwell.
WITTGENSTEIN LUDWIG 1921/2004: Logikai-filozófiai értekezés. Budapest: Atlantisz.
WITTGENSTEIN LUDWIG 1953/1992: Filozófiai vizsgálódások. Budapest: Atlantisz.
WITTGENSTEIN LUDWIG 1966/1998: Előadások az esztétikáról. Debrecen: Latin betűk.
WITTGENSTEIN LUDWIG 1979/1989: A bizonyosságról. Budapest: Európa.
WITTGENSTEIN LUDWIG 1979: Notebooks 1914–16. Anscombe Elisabeth – von Wright Henrik (szerk.) Oxford: Blackwell.
WITTGENSTEIN LUDWIG 1980/1995 Észrevételek. Budapest: Atlantisz.

Filozófia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2007

ISBN: 978 963 059 692 3

Az Akadémiai kézikönyvek Filozófia kötete az európai bölcselet történetének átfogó és részletes bemutatása; régóta vágyott, magas színvonalú alapmű érettségizők, középiskolai filozófia- és etikatanárok, egyetemi hallgatók és oktatók számára. A kézikönyv első, terjedelmesebb része az európai filozófia jelentős alakjait, iskoláit és áramlatait tekinti át a kezdetektől a 20. századig, történeti alapú megközelítésben, beleértve az adott korszakok filozófiájára ható külső tényezőket is. A második, rövidebb rész esszéi az egymástól elkülönülő kortárs irányzatok és filozófiák bemutatására összpontosítanak. A kötetet részletes tárgy- és névmutató egészíti ki. A filozófia ott volt az összes egyéb tudomány bölcsőjénél, és az újkor végéig magában foglalta az emberi tudás egységének ígéretét. Jelentősége az utóbbi évtizedekben újra nő, amit a szerteágazó szaktudományok sokaságának határterületein erősödő kompetenciája és aktivitása jelez. A főszerkesztő, Boros Gábor, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára és szerzőtársai ajánlása szerint a mű a filozófiával rendszeresen foglalkozókénál jóval tágabb körnek: a nagy sikerű sorozat, a Kémia, a Világirodalom, a Fizika, a Világtörténet stb. olvasóinak, a tudományok iránt nyitott és érdeklődő széles hazai közönségnek is szól.

Hivatkozás: https://mersz.hu/boros-filozofia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave