Boros Gábor (szerk.)

Filozófia


A Hegel-vita

A Hegel-vita, noha hasonlóképp elsősorban – ahogy már említettük – protestáns paptanárok között zajlik, immár kevésbé nevezhető felekezeti összecsapásnak. Hátterében inkább az induló romantika korának nemzeti ébredési mozgalma áll, amelynek célja a nemzeti nyelven űzött tudományok, közöttük a nemzeti nyelven fogalmazott filozófia előmozdítása. A vitában szereplő hegeliánusok a leghatásosabb kortársi filozófia, a hegeli rendszer meghonosításával kísérleteznek, az antihegeliánusok viszont a nemzeti szellemmel ellentétesnek vélik a szubtilis hegeli kategóriavilágot. A vita menete azonban a korábbi Kant-vita által megteremtett dimenziókban zajlik: a filozófiai polémia leple alatt voltaképp politikai és erkölcsi összecsapás megy végbe. A vita, ahogy a korabeli elnevezése emlegeti, inkább afféle „pör”: nem érvek és ellenérvek, hanem vád- és védőbeszédek hangzanak el benne. Ahogy korábban a „kantiánus”, úgy most a „hegeliánus” válik erkölcsi és politikai minősítéssé: a „hegeliánusok” a morális-vallási rendet fölforgató erkölcstelen kereszténységkritika meg az állami-társadalmi rendet fölforgató forradalmiság vádját vonják magukra, és az erkölcstelen ateizmus és a státusellenes szubverzió vádjának visszautasításával próbálnak meg védekezni. A recepció politikai dimenzióját itt is közvetlen hatósági beavatkozás alakítja ki. Amikor Tarczy Lajos (1807–1881) pápai paptanár 1833-ban, katedráját elfoglalva, Hegel rendszerének ismertetésével kezdi meg filozófiai előadásait, az egyházi szuperintendens felelősségre vonó kérdéseire kell megfelelnie, majd amikor 1837–1838-ban hegeli szellemű dolgozatot tesz közzé, az egyházkerület a hegeli filozófia oktatásának befejezésére szólítja föl: a fölszólítás hatására Tarczy lemond a filozófia tanításáról. A hegeli filozófia recepciója ettől kezdve határozott politikai ellenállásba ütközik. A morális dimenzió egy folyóiratban föltett, a hegeli rendszernek a valláshoz való viszonyát firtató vitakérdések nyomán jön létre. A hegeli hagyomány értelmezése körül Németországban is kibontakozó világnézeti harcok nálunk a hegelianizmus valláserkölcs elleni vagy melletti állásfoglalásának – gyakran személyeskedésbe torkolló – vitatásává alakulnak. A politikai és erkölcsi dimenziók preformálta vitatérben az antihegeliánusok a hegeliánus álláspont vallásellenességének és forradalmiságának kimutatására törekszenek, a hegeliánusok ellenben a hegeli filozófia valláserkölccsel és a fönnálló politikai renddel való konformitásának bizonyításán fáradoznak.

Filozófia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2007

ISBN: 978 963 059 692 3

Az Akadémiai kézikönyvek Filozófia kötete az európai bölcselet történetének átfogó és részletes bemutatása; régóta vágyott, magas színvonalú alapmű érettségizők, középiskolai filozófia- és etikatanárok, egyetemi hallgatók és oktatók számára. A kézikönyv első, terjedelmesebb része az európai filozófia jelentős alakjait, iskoláit és áramlatait tekinti át a kezdetektől a 20. századig, történeti alapú megközelítésben, beleértve az adott korszakok filozófiájára ható külső tényezőket is. A második, rövidebb rész esszéi az egymástól elkülönülő kortárs irányzatok és filozófiák bemutatására összpontosítanak. A kötetet részletes tárgy- és névmutató egészíti ki. A filozófia ott volt az összes egyéb tudomány bölcsőjénél, és az újkor végéig magában foglalta az emberi tudás egységének ígéretét. Jelentősége az utóbbi évtizedekben újra nő, amit a szerteágazó szaktudományok sokaságának határterületein erősödő kompetenciája és aktivitása jelez. A főszerkesztő, Boros Gábor, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára és szerzőtársai ajánlása szerint a mű a filozófiával rendszeresen foglalkozókénál jóval tágabb körnek: a nagy sikerű sorozat, a Kémia, a Világirodalom, a Fizika, a Világtörténet stb. olvasóinak, a tudományok iránt nyitott és érdeklődő széles hazai közönségnek is szól.

Hivatkozás: https://mersz.hu/boros-filozofia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave