Boros Gábor (szerk.)

Filozófia


Etika

Mielőtt rátérnénk a sztoikus etikához tartozó leglényegesebb kérdések taglalására, meg kell említenünk egy fontos kérdést, amely a sztoikusok fogalmai szerint inkább a fizikához, mint az etikához tartozik, ám az etika lehetősége múlik rajta: a morális felelősség problémáját (Cicero, A végzetről 39.45, Aulus Gellius, Attikai éjszakák 7.2.5–10; Plutarkhosz, A sztoikusok ellentmondásai 1055f–1056d). A sztoikusok determinizmusa veszélyeztetni látszik az ember autonómiáját. Ha minden a fátum szerint történik, akkor minden jóváhagyási aktusunk, valamint cselekedetünk valamilyen előzetes okra vezethető vissza, és nincsen a mi hatalmunkban (non est sita in nobis, ouk esztin eph’ hémin); a bűnösök eszerint méltánytalanul kapnak büntetést, és a morális értékelés – dicséret és feddés – sem helyénvaló. Ez az ellenvetés azt állítja, hogy az autonómia és a morális felelősség nem egyeztethető össze a kauzális determinizmussal. Khrüszipposz ezzel szemben a kettő összeegyeztethetősége mellett érvel. Válasza az okok fajtáinak megkülönböztetéséből indul ki. Vannak ugyanis tökéletes, vagyis fő okok (causae perfectae et principales), illetve segéd-, vagyis közvetlen okok (causae adjuvantes et proximae). A jóváhagyásnak – melyen cselekvésünk múlik – a külső szituáció és a nyomukban bennünk támadó képzet csupán közvetlen oka, nem pedig fő oka. Jóváhagyás nem keletkezhet (külsőleg meghatározott) benyomás nélkül. A jóváhagyásnak azonban a benyomás vagy képzet csupán közvetlen oka, fő oka nem ebben, hanem elménk belső természetében rejlik. A két kauzális tényező, a benyomás és elménk saját természete közötti munkamegosztást Khrüszipposz egy analógiával szemlélteti. A henger is és a kúp is csak úgy jöhet mozgásba, ha valami meglöki őket; miután azonban ez megtörtént, a továbbiakban már saját természetéből adódóan görög a henger és pörög a kúp. Hasonlóképpen a képzet bevési elménkbe a külső tárgy alakját, de maga a jóváhagyás a mi hatalmunkban lesz, és a továbbiakban a saját erejénél és természeténél fogva fejti ki hatását. Érdemes megfigyelni, hogy Khrüszipposz nem a külső és belső meghatározó tényezőkkel szemben egyaránt szabad akarat és a kauzális determinizmus összeegyeztethetőségét próbálja bizonyítani. A morális felelősséghez szerinte elegendő, ha nem külső, hanem belső tényezők játsszák a főszerepet a cselekvésünkben. Tettünkért nem annak alapján vagyunk felelősek, hogy tehettünk volna másként ugyanazon szituációban, hanem azért, mert mi voltunk azok, akik az adott szituációban úgy tettünk, ahogy tettünk – egy kiválóbb ember kiválóbban viselkedett volna a helyünkben.

Filozófia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2007

ISBN: 978 963 059 692 3

Az Akadémiai kézikönyvek Filozófia kötete az európai bölcselet történetének átfogó és részletes bemutatása; régóta vágyott, magas színvonalú alapmű érettségizők, középiskolai filozófia- és etikatanárok, egyetemi hallgatók és oktatók számára. A kézikönyv első, terjedelmesebb része az európai filozófia jelentős alakjait, iskoláit és áramlatait tekinti át a kezdetektől a 20. századig, történeti alapú megközelítésben, beleértve az adott korszakok filozófiájára ható külső tényezőket is. A második, rövidebb rész esszéi az egymástól elkülönülő kortárs irányzatok és filozófiák bemutatására összpontosítanak. A kötetet részletes tárgy- és névmutató egészíti ki. A filozófia ott volt az összes egyéb tudomány bölcsőjénél, és az újkor végéig magában foglalta az emberi tudás egységének ígéretét. Jelentősége az utóbbi évtizedekben újra nő, amit a szerteágazó szaktudományok sokaságának határterületein erősödő kompetenciája és aktivitása jelez. A főszerkesztő, Boros Gábor, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára és szerzőtársai ajánlása szerint a mű a filozófiával rendszeresen foglalkozókénál jóval tágabb körnek: a nagy sikerű sorozat, a Kémia, a Világirodalom, a Fizika, a Világtörténet stb. olvasóinak, a tudományok iránt nyitott és érdeklődő széles hazai közönségnek is szól.

Hivatkozás: https://mersz.hu/boros-filozofia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave