Boros Gábor (szerk.)

Filozófia


Irodalom

APEL K.-O., BORMANN K., BUBNER R. et al. 1971: Hermeneutik und Ideologiekritik. Frankfurt/M. (a továbbiakban: Ffm): Suhrkamp Verlag (a továbbiakban: SV).
APEL K.-O. 1972–73: Transformation der Philosophie I–II. köt. Ffm: SV.
APEL K.-O. (szerk.) 1976: Sprachpragmatik und Philosophie. Ffm: SV.
APEL K.-O. 1979: Die Erklären: Verstehen–Kontroverse in transzendentalpragmatischer Sicht. Ffm: SV.
APEL K.-O. et al. (szerk.) 1980: Praktische Philosophie: Ethik I. Ffm: Fischer.
APEL K.-O. 1985: „Grenzen der Diskursethik?” Zeitschrift für philosophische Forschung 1986. Magyarul lásd in Uő 1993: 74–126.
APEL K.-O. 1988: Diskurs und Verantwortung. Ffm: SV.
APEL K.-O. 1989: „Normative Begründung der »Kritischen Theorie« durch Rekurs auf lebensweltliche Sittlichkeit? Ein transzendentalpragmatisch orientierter Versuch, mit Habermas gegen Habermas zu denken.” In Honneth A. et al. (szerk.) 1989: 15–65.
APEL K.-O. 1993: Két erkölcsfilozófiai tanulmány. Budapest: Áron Kiadó.
FELKAI GÁBOR 1988: Fichte. Budapest: Kossuth.
FELKAI GÁBOR 1990: „Die transzendentalpragmatische Freilegung der normativen Dimension von Sprechhandlungen.” In Bernhard – Kelemen (szerk.) 1990: 73–109.
FELKAI GÁBOR 1993: Jürgen Habermas. Budapest: Áron Kiadó.
FELKAI GÁBOR (szerk.) 2001: „A diszkurzusetika és a demokratikus politikai eljárások eszménye.” In Habermas J. 2001: 7–56.
HABERMAS J. 1968a/41977) Erkenntnis und Interesse. Ffm: SV.
HABERMAS J. 1968b: Technik und Wissenschaft als „Ideologie”. Ffm: SV.
HABERMAS J. 1973a: Kultur und Kritik. Ffm: SV.
HABERMAS J. 1973b: Legitimationsprobleme im Spätkapitalismus. Ffm: SV.
HABERMAS J. 1981: Theorie des kommunikativen Handelns 1–2. köt., Ffm: SV. (Rövidített magyar nyelvű fordítása tartalmi összefoglalókkal: A kommunikatív cselekvés elmélete, a Filozófiai Figyelő és a Szociológiai Figyelő közös kiadása, Budapest, é. n. [1986].
HABERMAS J. 1982/1984: „Erläuterungen zum Begriff des kommunikativen Handelns.” In Uő 1984: 571–606. Magyarul lásd „Magyarázatok a kommunikatív cselekvés fogalmához”, Magyar Filozófiai Szemle XXX. évf. 1–2. sz. (1986) 175–200.
HABERMAS J. 1983: Moralbewußtsein und kommunikatives Handeln. Ffm: SV.
HABERMAS J. 1984: Vorstudien und Ergänzungen zur Theorie des kommunikativen Handelns. Ffm: SV.
HABERMAS J. 1991: Erläuterungen zur Diskursethik. Ffm: SV.
HABERMAS J. 1992a: „Az állampolgárság három fogalma.” Kritika 8. sz. 6–9.
HABERMAS J. 1992b: Faktizität und Geltung. Beiträge zur Diskurstheorie des Rechts und des demokratischen Rechtsstaats. Ffm: SV.
HABERMAS J. 1994: Válogatott tanulmányok. Budapest.: Atlantisz.
HABERMAS J. 2001: A kommunikatív etika. A demokratikus vitákban kiérlelődő konszenzus és társadalmi integráció politikai-filozófiai elmélete. Budapest: Új Mandátum Kiadó.
HONNETH A. – JOAS H. (szerk.) 1986: Kommunikatives Handeln. Beiträge zu Jürgen Habermas’ „Theorie des kommunikativen Handelns”. Ffm: SV.
JONAS H. 1979: Das Prinzip Verantwortung. Ffm: Insel Verlag.
KUHLMANN W. 1978: „Zur logischen Struktur transzendentalpragmatischer Normenbegründung.” In Oelmüller (szerk.) 1978: 15–26.
LANDGREBE L. (szerk.) 1972: 9. Deutscher Kongreß für Philosophie: Düsseldorf 1969. Meisenheim am Glan: Verlag Anton Hain.
MANNHEIM KARL (KÁROLY) 1999: „Ember és társadalom az átépítés korában.” In Felkai Gábor (szerk.) 1999: 117–156.
OELMÜLLER WILLY (szerk.) 1978: Materialien zur Normendiskussion. I. köt.: Transzendental-philosophische Normenbegründungen. Paderborn: Schöningh.
OFFE C. 1972: Strukturprobleme des kapitalistischen Staates. Ffm: SV.
SEARLE J. 1971: Sprechakte. Ffm: SV.

Filozófia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2007

ISBN: 978 963 059 692 3

Az Akadémiai kézikönyvek Filozófia kötete az európai bölcselet történetének átfogó és részletes bemutatása; régóta vágyott, magas színvonalú alapmű érettségizők, középiskolai filozófia- és etikatanárok, egyetemi hallgatók és oktatók számára. A kézikönyv első, terjedelmesebb része az európai filozófia jelentős alakjait, iskoláit és áramlatait tekinti át a kezdetektől a 20. századig, történeti alapú megközelítésben, beleértve az adott korszakok filozófiájára ható külső tényezőket is. A második, rövidebb rész esszéi az egymástól elkülönülő kortárs irányzatok és filozófiák bemutatására összpontosítanak. A kötetet részletes tárgy- és névmutató egészíti ki. A filozófia ott volt az összes egyéb tudomány bölcsőjénél, és az újkor végéig magában foglalta az emberi tudás egységének ígéretét. Jelentősége az utóbbi évtizedekben újra nő, amit a szerteágazó szaktudományok sokaságának határterületein erősödő kompetenciája és aktivitása jelez. A főszerkesztő, Boros Gábor, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára és szerzőtársai ajánlása szerint a mű a filozófiával rendszeresen foglalkozókénál jóval tágabb körnek: a nagy sikerű sorozat, a Kémia, a Világirodalom, a Fizika, a Világtörténet stb. olvasóinak, a tudományok iránt nyitott és érdeklődő széles hazai közönségnek is szól.

Hivatkozás: https://mersz.hu/boros-filozofia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave