Boros Gábor (szerk.)

Filozófia


5. A vallásról való gondolkodás

A vallásfilozófia a vallás dinamikus egészének szerves részeként bukkan föl mint a vallás önreprezentációs potenciáljában kifejeződő önreflexió. Ez az önreflexió nem állhat meg egy adott történeti vallási összefüggés reflexiójánál, nem maradhat meg a vallás adott kifejezési rendszereinek értelmezésénél, korrigálásánál. Ezen túl kell lépnie, ha valóban az eredeti vallási egész mozgatja. Az eredeti vallási egész gazdagsága oly kimeríthetetlen, hogy a vallásfilozófia, ha valóban célja a vallásnak a maga egészében való felfogása, nem állhat meg e gazdagság partikuláris kifejeződéseinél. A vallásfilozófiai gondolkodásnak azonban tudomásul kell vennie a tényt, hogy a pozitív vallási történetiség és magának a gondolkodásnak a történetisége bizonyos keretek közé kényszeríti, amelyeken csak azon az áron léphet túl, hogy valóságtartalmát elveszíti, fogalmi absztrakciókba vész. Elismerve a történetiség jól meghatározott érveinek jelentőségét – azt, hogy a történetiségnek nem egyszerűen limitáló, hanem lényegesebben valóságkonstituáló szerepe van – mégis állíthatjuk, hogy a negatív vallásfilozófiai realizmus ugyan elismeri a történetiség és a pozitivitás értékeit, ám rámutat az azokban kifejeződő alapvető, összekötő, fenntartó és továbbvezető mozgásra, amely mint ilyen nem merőben történeti. Ennek megközelítése csak a történetiség abszolutisztikus törekvéseinek a korlátozása mellett lehetséges, vagyis egy valóságos, bizonyos értelemben, tendenciájában perenniális vallásfilozófiai gondolkodás által. Ez a vallásfilozófia hű marad a vallás dinamikusságához, a történetiségben kifejeződő pozitivitáshoz, de mindezen keresztül rámutat arra a mozgásra, amely a dinamikusság lényegét alkotja. Ez a vallásfilozófiai gondolkodás együtt mozog magával a vallással.

Filozófia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2007

ISBN: 978 963 059 692 3

Az Akadémiai kézikönyvek Filozófia kötete az európai bölcselet történetének átfogó és részletes bemutatása; régóta vágyott, magas színvonalú alapmű érettségizők, középiskolai filozófia- és etikatanárok, egyetemi hallgatók és oktatók számára. A kézikönyv első, terjedelmesebb része az európai filozófia jelentős alakjait, iskoláit és áramlatait tekinti át a kezdetektől a 20. századig, történeti alapú megközelítésben, beleértve az adott korszakok filozófiájára ható külső tényezőket is. A második, rövidebb rész esszéi az egymástól elkülönülő kortárs irányzatok és filozófiák bemutatására összpontosítanak. A kötetet részletes tárgy- és névmutató egészíti ki. A filozófia ott volt az összes egyéb tudomány bölcsőjénél, és az újkor végéig magában foglalta az emberi tudás egységének ígéretét. Jelentősége az utóbbi évtizedekben újra nő, amit a szerteágazó szaktudományok sokaságának határterületein erősödő kompetenciája és aktivitása jelez. A főszerkesztő, Boros Gábor, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára és szerzőtársai ajánlása szerint a mű a filozófiával rendszeresen foglalkozókénál jóval tágabb körnek: a nagy sikerű sorozat, a Kémia, a Világirodalom, a Fizika, a Világtörténet stb. olvasóinak, a tudományok iránt nyitott és érdeklődő széles hazai közönségnek is szól.

Hivatkozás: https://mersz.hu/boros-filozofia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave