Boros Gábor (szerk.)

Filozófia


Máté András: A logika és a matematika filozófiája Russell és Frege után

Frege új logikája és a logicizmus. Amikor Frege 1925-ben meghal, Russell munkásságának súlypontja pedig körülbelül ugyanebben az időben más területekre tevődik át, a logikának és a matematika filozófiájának a helyzete már gyökeresen különbözik a fél évszázaddal korábbitól. Boole munkássága után, amely lényegében a korábban is ismert logikának adott új, algebrai alakot, Frege Fogalomírása (Frege 1879) teremti meg a logikai következtetés új elméletét (lásd 9.1.1.). A Fogalomírásban felállított logikai rendszer valójában először teremt alkalmas keretet annak a sokak által, régóta hangoztatott tézisnek a megvizsgálására, hogy a matematika, vagy legalábbis az aritmetika nem más, mint továbbfejlesztett logika (Logicizmus; lásd még 9.1.2., 9.2.2.). A Fogalomírás rendszerét illetően (és különösen annak továbbfejlesztett változatával kapcsolatban, melyet Frege Az aritmetika alaptörvényei című művében [Frege 1893, 1903] publikál) már feltehető és egzakt módon vizsgálható az a kérdés, hogy vajon kizárólag ezeknek a rendszereknek a logikai alapfogalmaira támaszkodva definiálhatók-e az aritmetika alapfogalmai (a nulla, a rákövetkezés, az összeadás, a szorzás), és bizonyíthatók-e a rájuk vonatkozó alaptörvények, aritmetikai axiómák. Frege éppen azzal a céllal alkotja meg logikai rendszerét, hogy megmutassa: igen, lehetséges ilyen értelemben visszavezetni az aritmetikát a logikára. Ennek a visszavezetésnek a filozófiai motivációit és alapgondolatait Az aritmetika alapjaiban (Frege 1884/1999) foglalja össze. A matematika filozófiája voltaképpen ezzel a könyvvel válik a filozófiai gondolkodás önálló területévé, mely a matematikai objektumok és a matematikai tudás természetére vonatkozó, Platón óta vizsgált filozófiai problémákat nem csupán metafizikai vagy ismeretelméleti vizsgálódások részeként elemzi, és szorosan összefonódik a matematika alapjaira irányuló matematikai (logikai, halmazelméleti, kategóriaelméleti) kutatásokkal.

Filozófia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2007

ISBN: 978 963 059 692 3

Az Akadémiai kézikönyvek Filozófia kötete az európai bölcselet történetének átfogó és részletes bemutatása; régóta vágyott, magas színvonalú alapmű érettségizők, középiskolai filozófia- és etikatanárok, egyetemi hallgatók és oktatók számára. A kézikönyv első, terjedelmesebb része az európai filozófia jelentős alakjait, iskoláit és áramlatait tekinti át a kezdetektől a 20. századig, történeti alapú megközelítésben, beleértve az adott korszakok filozófiájára ható külső tényezőket is. A második, rövidebb rész esszéi az egymástól elkülönülő kortárs irányzatok és filozófiák bemutatására összpontosítanak. A kötetet részletes tárgy- és névmutató egészíti ki. A filozófia ott volt az összes egyéb tudomány bölcsőjénél, és az újkor végéig magában foglalta az emberi tudás egységének ígéretét. Jelentősége az utóbbi évtizedekben újra nő, amit a szerteágazó szaktudományok sokaságának határterületein erősödő kompetenciája és aktivitása jelez. A főszerkesztő, Boros Gábor, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára és szerzőtársai ajánlása szerint a mű a filozófiával rendszeresen foglalkozókénál jóval tágabb körnek: a nagy sikerű sorozat, a Kémia, a Világirodalom, a Fizika, a Világtörténet stb. olvasóinak, a tudományok iránt nyitott és érdeklődő széles hazai közönségnek is szól.

Hivatkozás: https://mersz.hu/boros-filozofia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave