Boros Gábor (szerk.)

Filozófia


Az athéni és az alexandriai iskola

A 3–4. század filozófiai iskolái ritkán élték túl alapítójukat. Stabil, több nemzedéken át működő újplatonikus iskolák csak az 5. század folyamán alakultak ki Athénban és Alexandriában. Az athéni iskola első ismert vezetője Plutarkhosz (nem keverendő össze khairóneiai névrokonával, a középső platonikus filozófussal), akinek tevékenysége az 5. sz. első harmadára esik. Plutarkhosz jelentősebb és jobban ismert utódai az iskola élén Szürianosz, Proklosz és Damaszkiosz. Damaszkiosszal – noha jelentős tanítványai vannak, például Szimplikiosz – megszűnik az utódlás: a pogány vallás védbástyájának számító athéni iskolát Iustinianus 529-ben császári rendelet útján záratja be. Alexandriában a 4-5. század fordulóján tevékenykedtek platonikusok (Hüpatia, Szünesziosz, Hieroklész), ám az iskola utódlási rendjét csak Hermeiasztól kezdve ismerjük. Hermeiasz fia, Ammóniosz az iskola legnagyobb hatású vezetője. Ammóniosz jelentős tanítványai közé tartozik a keresztény Ióannész Philoponosz, aki viszont nem került az iskola élére. Ammónioszt Olümpiodórosz, majd a keresztény Éliasz, David és Sztephanosz követi. A két iskola szoros kapcsolatot ápol, az alexandriai iskola vezetői gyakran athéni mesterek tanítványai (Hermeiasz Szürianosz tanítványa, Ammóniosz Prokloszé), az athéniak közül pedig többen megfordulnak Alexandriában (Damaszkiosz és Szimplikiosz Ammóniosz tanítványai).

Filozófia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2007

ISBN: 978 963 059 692 3

Az Akadémiai kézikönyvek Filozófia kötete az európai bölcselet történetének átfogó és részletes bemutatása; régóta vágyott, magas színvonalú alapmű érettségizők, középiskolai filozófia- és etikatanárok, egyetemi hallgatók és oktatók számára. A kézikönyv első, terjedelmesebb része az európai filozófia jelentős alakjait, iskoláit és áramlatait tekinti át a kezdetektől a 20. századig, történeti alapú megközelítésben, beleértve az adott korszakok filozófiájára ható külső tényezőket is. A második, rövidebb rész esszéi az egymástól elkülönülő kortárs irányzatok és filozófiák bemutatására összpontosítanak. A kötetet részletes tárgy- és névmutató egészíti ki. A filozófia ott volt az összes egyéb tudomány bölcsőjénél, és az újkor végéig magában foglalta az emberi tudás egységének ígéretét. Jelentősége az utóbbi évtizedekben újra nő, amit a szerteágazó szaktudományok sokaságának határterületein erősödő kompetenciája és aktivitása jelez. A főszerkesztő, Boros Gábor, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára és szerzőtársai ajánlása szerint a mű a filozófiával rendszeresen foglalkozókénál jóval tágabb körnek: a nagy sikerű sorozat, a Kémia, a Világirodalom, a Fizika, a Világtörténet stb. olvasóinak, a tudományok iránt nyitott és érdeklődő széles hazai közönségnek is szól.

Hivatkozás: https://mersz.hu/boros-filozofia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave