Boros Gábor (szerk.)

Filozófia


Alexandriai Philón (i. e. 20–10 között–i. sz. 45–50 táján)

A zsidó származású, de teljességgel görögös műveltségű s a római hierarchiában magas tisztséget betöltő Alexandriai Philón filozófiailag jelentős életművét főként az Ószövetséghez, elsősorban Mózes öt könyvéhez írott exegétikai művek alkotják. Héberül valószínűleg nem tudott, az Ótestamentum görög fordítását, a Septuagintát használta. Célja a Biblia magyarázata volt, ám az olvasót egy, a klasszikus filozófia fogalmaival körülírt Istenhez vitte közel. A Bibliának a szó szerinti értelem mellett szellemi, allegorikus értelmet is tulajdonított. Az allegorikus értelmezésben valószínűleg a sztoikusok természetfilozófiai és etikai allegorizálását követte, amely erősen támaszkodott az etimológiára, bár egyes kutatók szerint hatott rá a farizeusok írásmagyarázata is. A szabad tudományoknak és a filozófiának előkészítő szerepet szánt az igaz valláshoz. Ezt a felfogását annak a bibliai történetnek az allegorikus magyarázatán keresztül is kifejtette, amely szerint Ábrahám meddő felesége, Sára, szolgálólányához, Hágárhoz küldte Ábrahámot, hogy az gyereket szüljön tőle. Később azonban az Úr elérkezettnek látta az időt, hogy Sára is csodálatos módon gyermeknek adjon életet. Hágár a szabad tudományokat, Sára a bölcsességet jeleníti meg – írja Philón, aki ezzel első képviselőjévé válik annak a felfogásnak, hogy a filozófia a teológia szolgálólánya kell hogy legyen.

Filozófia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2007

ISBN: 978 963 059 692 3

Az Akadémiai kézikönyvek Filozófia kötete az európai bölcselet történetének átfogó és részletes bemutatása; régóta vágyott, magas színvonalú alapmű érettségizők, középiskolai filozófia- és etikatanárok, egyetemi hallgatók és oktatók számára. A kézikönyv első, terjedelmesebb része az európai filozófia jelentős alakjait, iskoláit és áramlatait tekinti át a kezdetektől a 20. századig, történeti alapú megközelítésben, beleértve az adott korszakok filozófiájára ható külső tényezőket is. A második, rövidebb rész esszéi az egymástól elkülönülő kortárs irányzatok és filozófiák bemutatására összpontosítanak. A kötetet részletes tárgy- és névmutató egészíti ki. A filozófia ott volt az összes egyéb tudomány bölcsőjénél, és az újkor végéig magában foglalta az emberi tudás egységének ígéretét. Jelentősége az utóbbi évtizedekben újra nő, amit a szerteágazó szaktudományok sokaságának határterületein erősödő kompetenciája és aktivitása jelez. A főszerkesztő, Boros Gábor, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára és szerzőtársai ajánlása szerint a mű a filozófiával rendszeresen foglalkozókénál jóval tágabb körnek: a nagy sikerű sorozat, a Kémia, a Világirodalom, a Fizika, a Világtörténet stb. olvasóinak, a tudományok iránt nyitott és érdeklődő széles hazai közönségnek is szól.

Hivatkozás: https://mersz.hu/boros-filozofia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave