Bereczkei Tamás, Hoffmann Gyula (szerk.)

Gének, gondolkodás, személyiség


Flynn-hatás

James Flynn egy 1947-ben és 1972-ben végzett katonai vizsgálat eredményei alapján – ahol ugyanazt az intelligenciatesztet töltötték ki a sorkötelesek – arra lett figyelmes, hogy a későbbi nemzedék átlagosan 8 ponttal jobb eredményt ért el a korábbinál. Ezt követően számos kutatás sok ezer résztvevőjére vonatkozó adatokat elemzett és megállapította, hogy az amerikaiak IQ-ja 14 pontot javult az elmúlt 35–40 évben. Az elemzéseket az európai országokra is kiterjesztve hasonló képet kapott (ezt mutatja a 8.5. ábra): egy nemzedékváltás (kb. 25–30 év) alatt a mért intelligencia-pontszámok az egyes országokban változó mértékben, de mindenhol növekedést mutattak, mégpedig 5 és 25 közötti pontszámokkal (Flynn 1987). A legnagyobb növekedést azokon a teszteken mérte, amelyek a problémamegoldó gondolkodásra helyezték a hangsúlyt, nem pedig a konkrét ismeretekre és specifikus jártasságokra (pl. Raven-teszt, Jenkins-teszt stb.).

Gének, gondolkodás, személyiség

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 706 7

Magas szülőknek csak magas gyermekei lehetnek? Lehet az, hogy alapvető biokémiai folyamatainkat tekintve kevéssé különbözünk a baktériumoktól, alig a muslincáktól és szinte egyáltalában nem a csimpánzoktól? Valóban a nevelésen múlik, hogy ki lesz társaságkedvelő, ki szorongó, ki félénk és ki agresszív - vagy ebben a gének is fontos szerepet játszanak?

Vajon tényleg csak legfeljebb néhány molekulánk eltérésein múlik, hogy némelyikünk hajhássza az újdonságokat, mások legszívesebben csak elüldögélnének a szobában?

Lehetséges, hogy a szomszédunk, akinek már a nagyapja is a mi nagyapánkkal gyerekeskedett, genetikailag jobban eltér tőlünk, mint egy zulu törzsfőnök?

Öröklődhet-e a mélabú, a kíváncsiság vagy a kreativitás? A szülői nevelés hiányosságai vagy bizonyos gének tekinthetők felelősnek azért, ha valaki depresszióban, skizofréniában vagy autizmusban szenved? Mennyire vagyunk képesek arra, hogy öröklött adottságaink ellenében karcsúak legyünk, uralkodjunk indulatainkon és fejlesszük gondolkodásunk rugalmasságát?

Ilyen és hasonló kérdésekre keresünk választ a könyv lapjain. A konkrét válaszokon túlmenően megismertetjük az olvasókat azokkal a genetikai elvekkel, szabályszerűségekkel, amelyek közel visznek egy-egy probléma megoldásához. A hazánkban hiánypótlónak szánt könyv számos kutató műhely együttműködésével született meg. Megírásával igyekszünk képet adni az érdeklődőknek azokról a forradalmi változásokról, amelyek az emberi elme és viselkedés területén mentek végbe a humángenetika elmúlt két évtizedes fejlődése során. Az emberi természet működése iránt érdeklődő olvasók tájékoztatása mellett szeretnénk hozzájárulni a pszichológusok, pszichológushallgatók képzéséhez és általában a humán tudományok bármilyen területén dolgozó szakemberek szemléletformálásához.

Hivatkozás: https://mersz.hu/bereczkei-hoffmann-genek-gondolkodas-szemelyiseg//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave