Bereczkei Tamás, Hoffmann Gyula (szerk.)

Gének, gondolkodás, személyiség


A temperamentum- és személyiségkutatás átfedései

A temperamentumkutatások és -elméletek áttekintését követően érdemes kitérni a személyiség és temperamentum kapcsolatának problémájára. A kérdés annak kapcsán merül fel, hogy amint azt korábban említettük, nincs egységes definíció ezekre a fogalmakra. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az újabb kutatások a BIG 5 személyiségvonásokat (részletesen később) kora gyermekkorban vizsgálják, és eredményeik szerint a BIG 5 vonások már iskoláskor előtt azonosíthatók, hasonlóan Cloninger dimenzióihoz (lásd 10.1.7. alfejezet). Könnyen észrevehető, hogy a BIG 5 személyiségfaktorok hasonlóak számos temperamentumdimenzióhoz a Cloninger rendszerben. Az egyik oka ennek az összemosódott képnek az lehet, hogy a személyiséget két különböző módon lehet definiálni (másik valószínű oka a megfigyelhető viselkedés etológiai kutatási gyakorlatában gyökerezhet, ahol a temperamentum és személyiség kifejezéseket gyakran egymás szinonimájaként használják, lásd Gosling 2001). Az egyik értelmezésben a személyiség személyes célokra, megküzdési stílusokra, védekezési módokra, motivációkra, énképre, élettörténetre és önazonosságra utal (McAdams és Pals 2006). A másik megközelítésben pedig a szerzők a személyiségfogalmat személyiségvonások egy bizonyos készletének leírására alkalmazzák. Utóbbi értelemben két fő tradíció különíthető el, a személyiség háromfaktoros modellje, illetve az ötfaktoros modell (BIG 5). Eredetileg a személyiségvonások kutatása arra irányult, hogy feltárják azokat az alapvető pszichológiai aspektusokat, amelyekben az emberek különböznek egymástól, utóbb a kutatások fókusza a személyiségdimenziók biológiai, evolúciós és ontogenetikai alapjainak feltárására tevődött át. A napjainkban végzett alapvető személyiségvonások kutatása voltaképpen temperamentumkutatás (Zuckerman 1991). Ennek megfelelően hasonló elméleti keretben és gyakorlatilag azonos módszertannal végezhető a pszichológiai és pszichiátriai genetikai kutatások szempontjából. (Már Cloninger kutatása és modellje is a személyiség leírását tűzte ki célul, mégis aktívan beépült a temperamentumkutatásokba).

Gének, gondolkodás, személyiség

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 706 7

Magas szülőknek csak magas gyermekei lehetnek? Lehet az, hogy alapvető biokémiai folyamatainkat tekintve kevéssé különbözünk a baktériumoktól, alig a muslincáktól és szinte egyáltalában nem a csimpánzoktól? Valóban a nevelésen múlik, hogy ki lesz társaságkedvelő, ki szorongó, ki félénk és ki agresszív - vagy ebben a gének is fontos szerepet játszanak?

Vajon tényleg csak legfeljebb néhány molekulánk eltérésein múlik, hogy némelyikünk hajhássza az újdonságokat, mások legszívesebben csak elüldögélnének a szobában?

Lehetséges, hogy a szomszédunk, akinek már a nagyapja is a mi nagyapánkkal gyerekeskedett, genetikailag jobban eltér tőlünk, mint egy zulu törzsfőnök?

Öröklődhet-e a mélabú, a kíváncsiság vagy a kreativitás? A szülői nevelés hiányosságai vagy bizonyos gének tekinthetők felelősnek azért, ha valaki depresszióban, skizofréniában vagy autizmusban szenved? Mennyire vagyunk képesek arra, hogy öröklött adottságaink ellenében karcsúak legyünk, uralkodjunk indulatainkon és fejlesszük gondolkodásunk rugalmasságát?

Ilyen és hasonló kérdésekre keresünk választ a könyv lapjain. A konkrét válaszokon túlmenően megismertetjük az olvasókat azokkal a genetikai elvekkel, szabályszerűségekkel, amelyek közel visznek egy-egy probléma megoldásához. A hazánkban hiánypótlónak szánt könyv számos kutató műhely együttműködésével született meg. Megírásával igyekszünk képet adni az érdeklődőknek azokról a forradalmi változásokról, amelyek az emberi elme és viselkedés területén mentek végbe a humángenetika elmúlt két évtizedes fejlődése során. Az emberi természet működése iránt érdeklődő olvasók tájékoztatása mellett szeretnénk hozzájárulni a pszichológusok, pszichológushallgatók képzéséhez és általában a humán tudományok bármilyen területén dolgozó szakemberek szemléletformálásához.

Hivatkozás: https://mersz.hu/bereczkei-hoffmann-genek-gondolkodas-szemelyiseg//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave