Bereczkei Tamás, Hoffmann Gyula (szerk.)

Gének, gondolkodás, személyiség


Szexuális abúzusok

A borderline személyiségzavarral kapcsolatos kóreredetre vonatkozó kutatásokban vált egyértelművé, hogy a gyermek- vagy serdülőkorban elszenvedett szexuális abúzusok gyakran fordulnak elő a későbbi betegek között, s hogy ez a nem specifikus pszichológiai tényező fontos szerepet játszik a betegség kialakulásában. A szexuális abúzusokkal foglalkozó szakirodalom kiemeli, hogy a hosszú ideig valamelyik közeli hozzátartozó által elkövetett és a fizikális és verbális abúzussal társult szexuális zaklatás a leginkább patogén. A 2000-es évek első felében történtek epidemiológiai vizsgálatok szkizofréniában is, amelyek a szexuális abúzusok gyakoriságára vonatkoztak. A holland és ausztrál munkacsoportok által folytatott vizsgálatok eredménye szerint szkizofrén betegek élettörténetében a szexuális abúzusok szignifikánsan gyakrabban fordulnak elő. Érdekes eredményt hoztak ezek a vizsgálatok abból a szempontból is, hogy azon betegeknél, ahol a szexuális abúzus igazolható volt, a tünettan más volt, mint a többi beteg esetében, ezen betegek között a pozitív tünetek (hallucinációk, téveszmék) domináltak, és a negatív tünetek (affektív sivárság, örömtelenség, absztrakt gondolkodás zavara) lényegesen enyhébb formában voltak jelen. A vizsgálók ennek kapcsán arra következtettek, hogy a szkizofréniának a szexuális abúzusokkal összefüggő formái egyfajta „poszttraumás pszichózist” képeznének, hasonlóan ahhoz, ahogy a krónikus poszttraumás zavar és a borderline személyiségzavar vonatkozásában azt korábban már leírták. A szexuális abúzusok mint epigenetikai faktorok mentén kialakult szkizofrén pszichózisokkal kapcsolatosan a szakirodalom az ún. „traumagén idegfejlődési zavar” elnevezést használja. A folyamat neurobiológiai hátterét a hypothalamus–hipofízis–mellékvese tengely hiperaktivitása képezi, de felvetik annak a lehetőségét is, hogy a fokozott stressz hatására a dopaminerg rendszer aktivitásfokozódása is bekövetkezik.

Gének, gondolkodás, személyiség

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 706 7

Magas szülőknek csak magas gyermekei lehetnek? Lehet az, hogy alapvető biokémiai folyamatainkat tekintve kevéssé különbözünk a baktériumoktól, alig a muslincáktól és szinte egyáltalában nem a csimpánzoktól? Valóban a nevelésen múlik, hogy ki lesz társaságkedvelő, ki szorongó, ki félénk és ki agresszív - vagy ebben a gének is fontos szerepet játszanak?

Vajon tényleg csak legfeljebb néhány molekulánk eltérésein múlik, hogy némelyikünk hajhássza az újdonságokat, mások legszívesebben csak elüldögélnének a szobában?

Lehetséges, hogy a szomszédunk, akinek már a nagyapja is a mi nagyapánkkal gyerekeskedett, genetikailag jobban eltér tőlünk, mint egy zulu törzsfőnök?

Öröklődhet-e a mélabú, a kíváncsiság vagy a kreativitás? A szülői nevelés hiányosságai vagy bizonyos gének tekinthetők felelősnek azért, ha valaki depresszióban, skizofréniában vagy autizmusban szenved? Mennyire vagyunk képesek arra, hogy öröklött adottságaink ellenében karcsúak legyünk, uralkodjunk indulatainkon és fejlesszük gondolkodásunk rugalmasságát?

Ilyen és hasonló kérdésekre keresünk választ a könyv lapjain. A konkrét válaszokon túlmenően megismertetjük az olvasókat azokkal a genetikai elvekkel, szabályszerűségekkel, amelyek közel visznek egy-egy probléma megoldásához. A hazánkban hiánypótlónak szánt könyv számos kutató műhely együttműködésével született meg. Megírásával igyekszünk képet adni az érdeklődőknek azokról a forradalmi változásokról, amelyek az emberi elme és viselkedés területén mentek végbe a humángenetika elmúlt két évtizedes fejlődése során. Az emberi természet működése iránt érdeklődő olvasók tájékoztatása mellett szeretnénk hozzájárulni a pszichológusok, pszichológushallgatók képzéséhez és általában a humán tudományok bármilyen területén dolgozó szakemberek szemléletformálásához.

Hivatkozás: https://mersz.hu/bereczkei-hoffmann-genek-gondolkodas-szemelyiseg//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave