Bereczkei Tamás, Hoffmann Gyula (szerk.)

Gének, gondolkodás, személyiség


Állatokon végzett vizsgálatok humán vonatkozásai

Az emberi viselkedés kísérletes vizsgálatának lehetőségei etikai okokból igen korlátozottak. Ezért a pszichológusok és a viselkedéskutatók a múlt század folyamán egy sor olyan eljárást dolgoztak ki, amelyek lehetővé teszik, hogy más emlősök laboratóriumi tesztek alapján végzett vizsgálatából az emberek viselkedésére ható fiziológiai, neurobiológiai mechanizmusokra következtetni lehessen. A laboratóriumi viselkedés vizsgálatára legalkalmasabbnak a laborkörülményekhez jól alkalmazkodott vándorpatkány (Rattus norvegicus) bizonyult. A viselkedés molekuláris genetikai vizsgálatára viszont a házi egerekből tenyésztett (Mus musculus) laboratóriumi egerek a legalkalmasabbak (Kitano 2002), ezért az elmúlt két évtizedben patkányokon kidolgozott viselkedési tesztek tucatjait adaptálták rájuk. A teljes genomszekvenciák ismerete a kilencvenes évek elejétől lehetővé tette a random mutációk egész genomra kiterjedő lokalizálását, illetve egyedi DNS-szakaszok módosítását, a célzott mutagenezist. Egyes előre meghatározott gének „kiütése” („knock out” mutánsok) révén vizsgálhatóak a módosítás nyomán bekövetkező rendszerbiológiai: fiziológiai, neurobiológiai és viselkedési változások egerekben. Ez a klasszikus genetikai eljárások fordítottja, hiszen nem a viselkedési variánsok megfigyelése jelenti a kiindulópontot, hanem épp ellenkezőleg, a hatásgyanús génszakaszok specifikus módosítása és a következmények vizsgálata. A génkiütéses technika kidolgozói, Mario R. Capecchi, Martin Evans and Oliver Smithies 2007-ben kaptak orvosi Nobel-díjat. Ez a technika patkányokon nehezebben és csak 2003 óta alkalmazható.

Gének, gondolkodás, személyiség

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 706 7

Magas szülőknek csak magas gyermekei lehetnek? Lehet az, hogy alapvető biokémiai folyamatainkat tekintve kevéssé különbözünk a baktériumoktól, alig a muslincáktól és szinte egyáltalában nem a csimpánzoktól? Valóban a nevelésen múlik, hogy ki lesz társaságkedvelő, ki szorongó, ki félénk és ki agresszív - vagy ebben a gének is fontos szerepet játszanak?

Vajon tényleg csak legfeljebb néhány molekulánk eltérésein múlik, hogy némelyikünk hajhássza az újdonságokat, mások legszívesebben csak elüldögélnének a szobában?

Lehetséges, hogy a szomszédunk, akinek már a nagyapja is a mi nagyapánkkal gyerekeskedett, genetikailag jobban eltér tőlünk, mint egy zulu törzsfőnök?

Öröklődhet-e a mélabú, a kíváncsiság vagy a kreativitás? A szülői nevelés hiányosságai vagy bizonyos gének tekinthetők felelősnek azért, ha valaki depresszióban, skizofréniában vagy autizmusban szenved? Mennyire vagyunk képesek arra, hogy öröklött adottságaink ellenében karcsúak legyünk, uralkodjunk indulatainkon és fejlesszük gondolkodásunk rugalmasságát?

Ilyen és hasonló kérdésekre keresünk választ a könyv lapjain. A konkrét válaszokon túlmenően megismertetjük az olvasókat azokkal a genetikai elvekkel, szabályszerűségekkel, amelyek közel visznek egy-egy probléma megoldásához. A hazánkban hiánypótlónak szánt könyv számos kutató műhely együttműködésével született meg. Megírásával igyekszünk képet adni az érdeklődőknek azokról a forradalmi változásokról, amelyek az emberi elme és viselkedés területén mentek végbe a humángenetika elmúlt két évtizedes fejlődése során. Az emberi természet működése iránt érdeklődő olvasók tájékoztatása mellett szeretnénk hozzájárulni a pszichológusok, pszichológushallgatók képzéséhez és általában a humán tudományok bármilyen területén dolgozó szakemberek szemléletformálásához.

Hivatkozás: https://mersz.hu/bereczkei-hoffmann-genek-gondolkodas-szemelyiseg//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave