Keserű György Miklós (szerk.)

A gyógyszerkutatás kémiája


Az orvosi igény szerepe a betegség kiválasztásában

A gyógyszerkutatás célpontjául szolgáló betegség(ek) kiválasztásakor magától értetődően fontos szempont, hogy olyan betegségre essen a választás, melynek a kezelése a már rendelkezésre álló gyógyszeres vagy egyéb módszerekkel nem kellően megoldott, vagyis ahol jelentős kielégítetlen orvosi igény (unmet medical need) mutatkozik a tökéletesebb kezelés iránt. Szinte minden betegségről elmondható, hogy kezelése elméletileg lehetne a jelenleginél megfelelőbb: a gyógyszerhatás jelentkezhetne korábban, nagyobb mértékben vagy nagyobb valószínűséggel, a mellékhatások minél teljesebb kiküszöbölése szintén kedvező lenne, illetve a készítmény szedése lehetne kényelmesebb (ez utóbbi szempont elsősorban a nem szájon át szedett készítményeknél merül fel, de a szájon át történő szedés mellett is jelentkezhet, különösen a napi többszöri adagolású készítmények esetén). Az orvosi igény fennállása a tökéletesebb kezelésre vonatkozóan tehát többé-kevésbé minden betegség esetén kimutatható, és a valódi kérdés nem az orvosi igény létére, hanem annak mértékére vonatkozik – amiben jelentős különbségek lehetnek az egyes betegségek között. A betegségeket a súlyosságuk szerint csoportosítva egy olyan spektrum rajzolható fel, melynek egyik végét az enyhe átmeneti tünetekkel járó és jól gyógyuló betegségek képezik, míg a másik végén a súlyos tünetekkel járó, tartós korlátozottságot vagy akár halált is okozó betegségek helyezkednek el. Kézenfekvő lenne, ha azt feltételeznénk, hogy az új gyógyszerkészítmények orvosi értéke a súlyosabb betegségek esetén mindig nagyobb, mint az enyhe betegségek esetén. Azonban ebben az esetben figyelmen kívül hagynánk azt a tapasztalati tényt, hogy a legtöbb esetben sajnos a kifejlesztett új gyógyszerkészítmény sem fog teljes körű és biztos megoldást nyújtani az adott betegség kezelésére. A kifejlesztendő gyógyszer elvárt tulajdonságai (target product profile, TPP) a kielégítetlen orvosi igény felmérése után határozhatóak meg: mely szempontból lesz az új készítmény előnyösebb a meglevő kezeléseknél, mely szempontok szerint lesz azokkal közelítőleg egyenértékű, és várható-e esetleg olyan tulajdonsága is, mely hátrányt jelent majd a meglevő kezelésekhez képest? Az utóbbi eset természetesen csak akkor engedhető meg, ha az új gyógyszerkészítmény valamely előnye ezt a hátrányt kellőképpen ellensúlyozza. A várt termékprofil – különösen a kutatás kezdeti stádiumában – általában még csak állatkísérletes megfigyelésekre és számos feltételezésre épül, és szorosan összefügg a kiválasztott hatásmechanizmussal. Az orvosi igény felmérésének gyakorlati vonatkozásaira később térünk vissza.

A gyógyszerkutatás kémiája

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

ISBN: 978 963 059 076 1

A gyógyszerkutatás értékteremtő folyamat, amit a legkülönbözőbb kémiai, biológiai és orvosi szak- és részterületek sokaságának alkalmazása jellemez. A kötet a folyamatra és annak lépéseire koncentrálva a témakör kémiai aspektusait dolgozza fel, így az Olvasók a kémikus szemével kísérhetik végig a gyógyszerkutatás folyamatát.

A könyv a szükséges gyógyszerkémiai, analitikai és fizikai kémiai, valamint eljáráskémiai ismereteket egységes formában tárgyalja, ugyanakkor rámutat azokra az informatikai, biológiai, orvosi, jogi és egyéb területekre, ahol a magasabb szintű integráció szempontjai érvényesülnek. Hazai és nemzetközi tapasztalatok szerint a gyógyszerkutatás kémiájában közel tíz év gyakorlat szükséges a kellő jártasság kialakításához. A szerzők közössége jelen kötettel kíván hozzájárulni ahhoz, hogy a szükséges ismeretek megszerzésének útja, ha jelentősen rövidebb nem is, de szemléletében egységesebb, összefüggéseiben áttekinthetőbb, eszköz- és módszerválasztásban tudatosabb lehessen.

Hivatkozás: https://mersz.hu/keseru-a-gyogyszerkutatas-kemiaja//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave