Veszprémi Tamás

Általános kémia


Korlátoltan elegyedő folyadékpárok

Noha említettük, hogy a korlátolt elegyedésnek a „nem elegyedés” elvi határa csupán, de mégis kezdjük ezzel az esettel. Vagyis képzeljünk magunk elé egy edényben pl. vizet és egy másik, vele egyáltalán nem elegyedő folyadékot. (Ezt jól közelíti mondjuk a benzol vagy a toluol.) A két folyadék két jól szétváló fázist ad és így tulajdonképpen mindegy is, hogy összeöntjük a két folyadékot, vagy csak egymás mellé helyezzük őket két külön főzőpohárban. A két folyadék egyensúlyi gőztenziója is egymástól független, csupán a hőmérséklettől függ. Ha mondjuk a hőmérséklet 47 °C, akkor víz és benzol esetén pv = 10,6 kPa, pb = 32,0 kPa. Ez a gőztenzió teljesen független a komponensek relatív arányától, a „koncentrációtól”, mivel nincs elegyedés. A gőzök viszont elegyednek, hiszen csak egy légnemű fázis van. A teljes gőznyomás természetesen a két tenzió összege, 42,6 kPa lesz. Ennélfogva a forráspontot is együttesen érik el, azon a hőmérsékleten, melyen a tenziók összege eléri a külső nyomást. Ez pedig az eddigi eszmefuttatás alapján bármely víz–benzol folyadékarány mellett csak kisebb lehet, mint akár a benzol, akár a víz forráspontja. A víz atmoszféranyomáson vett forráspontja 100 °C, a benzolé 80,1 °C, a kettő bármely arányú keverékéé 69,25 °C! Mindez az 5.85. ábrán látható. A forráspont tehát független az összetételtől, ezért a fázisdiagramon a teljes tartományban a likvidusz „görbe” egy vízszintes egyenes. Illetve – minthogy a két tiszta folyadék is a diagram része – a tiszta folyadékok forráspontjához a likviduszgörbe a tengelyen függőlegesen felfut. Ugyanakkor a kétfázisú, forrásban lévő folyadékhoz csupán egy adott koncentrációjú egyensúlyi gőzelegy tartozik x = 0,29 értékkel, teljesen függetlenül a komponensek arányától. Az egész úgy néz ki, mint egy azeotropos elegy csúnyán eltorzult fázisdiagramja.

Általános kémia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 051 9

A kémiának számos ága létezik (szerves, szervetlen, fizikai, analitikai, bio- és polimerkémia stb.), de általános kémia nevű diszciplínát nem ismerünk. Mégis: a General Chemistry, Allgemeine Chemie, Общая химия, kifejezések jól ismertek az egész világon. A világ minden részén százszámra találhatók ilyen címmel könyvek, és aligha van olyan egyetemi kémia fakultás, ahol ez a tantárgy ismeretlen. Az általános kémia kurzusok és könyvünk célja az, hogy az olvasó középiskolából hozott kémiai ismereteit olyan szintre segítse, amelyre a fenti szaktárgyak alapozhatnak. Feladata az alapfogalmak definiálása, mintegy a kémiai nyelv alapszókincsének megismertetése, a fontosabb fizikai és kémiai jelenségek és összefüggések megvilágítása.

A könyv több - tipográfiailag is elkülönített - szinten használható. Anyaga a középiskolai kémiától elvezet az egyetemek másod- és harmadéves fizikai kémia tárgyáig. A fontos jelenségek mellé a haladók számára mélyebb magyarázatokat mellékel, melyeket a kezdők nyugodtan átugorhatnak anélkül, hogy ez gátolná a fő gondolatmenet megértését. Az olvasót számos érdekesség, tudománytörténeti kitekintés, rengeteg színes ábra, fénykép és több száz kidolgozott példa is segíti.

Könyvünk elsőrendű célja tehát adott: bevezetés vagy inkább átvezetés a felsőfokú kémiába. A megcélzott olvasókör is adott: érdeklődő középiskolásoknak éppúgy szól, mint első- és másodéves, kémiát tanuló egyetemi hallgatóknak. Emellett ajánlható a középiskolák kémiatanárainak is: számos, a középiskolákban is könnyen használható anyagot tartalmaz - másként, mint ahogyan a középiskolákban általában tanítani szokás. Végül, de nem utolsósorban ajánljuk a könyvet mindazoknak, akik bármikor, bármilyen szinten belekóstoltak vagy belemerültek a kémia izgalmas világába.

Hivatkozás: https://mersz.hu/veszpremi-altalanos-kemia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave