Forgács Attila

Fejezetek a kommunikáció szociálpszichológiájából


A pszichológia előzményei

A pszichológia furcsa jelensége a civilizációtörténetnek. A görög eredetű pszicho szó jelentése lélek. A lélek alighanem az univerzum legbonyolultabb és legszubjektívebb jelensége. Elég csak olyan lélektani jelenségekre utalást tenni, mint az érzelmek, vagy az álmok. A logosz szó a tudományosságra utal. A tudomány pedig az univerzum legracionálisabb megértését jelenti. A világ legszubjektívabb jelenségvilágának legobjektívabb megközelítését jelenti a pszichológia. Ez a paradoxon teszi kimondottan érdekessé a lélektant azok számára, akik szeretik. Pedig nem evidens, hogy a lélekkel tudományos alapon kell foglalkozni, vagy még az sem, hogy foglalkozni kell vele. Az evolúciót könnyedén élték túl a lények anélkül, hogy a lélekről gondolkodtak volna. Az ember az egyetlen ismert lény, akinek lélektani koncepciói vannak, tehát gondolkodik a lélekről. Az első lény, amelyet megihletett a lélek fogalma, a neandervölgyi ember volt, úgy 100 ezer évvel ezelőtt. Az antropológusok azért őt tartják az első lélekkel foglalkozó lénynek, mivel a neandervölgyi ősünk volt az evolúció első lénye, aki eltemette halott hozzátartozóját. A törzsfejlődés majom és ember közötti hiányzó láncszeme abból adódik, hogy a neandervölgyi előtti emberek tetemeit – temetés híján – a dögevők szerte hordták, ezért csak kivételes esetben fedezhető fel az egész fosszíliájuk.1 A neandervölgyi elődünk viszont temetett. Mi köze ennek a lélekhez? A neandervölgyi nemcsak a testet temette el, hanem eszközöket is helyezett a sírba. Azt gondolhatta, hogy a test meghalt ugyan, de valami továbbél a létezésből, aminek eszközökre van szüksége. Sőt a neandervölgyi temetkezési helyeken a természetes pollentöménység sokszorosát találják, ami arra utal, hogy virágot is hordtak a sírra. A lélekkel való legősibb – 100 ezer éves – foglalatosság érzelmekkel telített, misztikus és vallásos volt. Ebben a lélekkoncepcióban a tudományosság jelei még nem fedezhetők fel.

Fejezetek a kommunikáció szociálpszichológiájából

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 105 9

Ebben a kötetben azon válogatott előadások írásos változatát gyűjtöttük össze, melyeket Forgács Attila az utóbbi 30 évben a Budapesti Corvinus Egyetemen, a Budapesti Gazdasági Egyetemen, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, a Debreceni Egyetemen, a Partiumi Keresztény Egyetemen, valamint a Kuopiói Egyetemen (Finnország) oktatott és a mai napig oktat. Az előadásai a szociálpszichológia, a kommunikációtudomány, a gazdaságpszichológia, a gasztropszichológia, valamint a pszichoszomatika ötszöge körül szerveződtek. A pszichoszomatikával kapcsolatos írásait Pszichoarcheológia címen az Aula Kiadó 2009-ben, illetve Az evés lélektana című gasztropszichológia könyvét az Akadémiai Kiadó 2004-ben, majd 2013-ban, illetve 2017-ben adta ki. Ezért ebben a gyűjteményben indokolatlan lenne e témákat érinteni.

A szerzőről:

Jelenleg az ELTE Pszichológia Kar oktatója, valamint a Corvinus Egyetem Pszichológiai Központjának vezetője. Eddigi pályafutása során 5 alkalommal választották az év oktatójának különböző egyetemeken. 6 könyve jelent meg, összesen 21 kiadásban. 500-an idézik munkáit. Az egyetemi oktatás mellett a MindTitude™ piackutató cég kutatási igazgatója. Az Új Diéta, A Magyar Dietetikusok Lapjában, valamint az Élelmiszer Magazinban állandó rovata van. A rendszerváltás óta 250 szakmai médiaszereplése volt.

Hivatkozás: https://mersz.hu/forgacs-fejezetek-a-kommunikacio-szocialpszichologiajabol//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave