Márkus Attila

Neurológia

Pszichológia szakos hallgatók számára


Laterális thalamus szindróma (Déjerine–Roussy-szindróma)

Az a. cerebri posterior a. thalamogeniculata ágainak elzáródásakor jön létre a laterális thalamus szindróma. A thalamus VP magcsoportja károsodik. A tünetek ellenoldaliak, lehet átmeneti hemiparézis (a szomszédos capsula interna érintettsége miatt), hiperkinézisek, hypaesthesia, dysaesthesia, thalamikus fájdalmak, thalamuskéz, ataxia. Thalamusfájdalom spontán lép fel valamely testrészen vagy az ellenoldali testfélen, esetleg a zsigerekben. A fájdalom igen kellemetlen, égő jellegű, fennállhat tartósan, rohamszerűen felerősödhet, lehet mély vagy felszínes, igen kínzó, nehezen befolyásolható, az anaestheziás testrészen is jelentkezhet (anaesthesia dolorosa). A fájdalmat különböző ingerek fokozhatják vagy provokálhatják (pl. tapintás, nyomás, nyelés, vizelés, szag-, hang-, vizuális ingerek, emocionális behatások). A thalamusfájdalom esetleg az ép oldalról is provokálható, vagy sajátos módon kiváltható (pl. bizonyos szagingerre talpon lép fel a fájdalom). A különböző érzésféleségek ingerküszöbe normális vagy emelkedett, ha mégis létrejön érzékelés, akkor a beteg rendkívül erősnek, kellemetlennek éli meg (epikritikus inger esetén dysaesthesiának, fájdalominger esetén hyperpathiának nevezzük). E kóros érzékelések megnyúlt latenciaidőt követően hirtelen lépnek fel, szétterjedési (irradiációs) hajlamot mutatnak, s az utóérzés is megnyúlt. A kóros testfélen az érintés az egész testfélen szétterjedő kellemetlen érzést vált ki (dysaesthesia), a tűszúrás pedig szinte elviselhetetlen fájdalommal jár (hyperpathia). A thalamusfájdalom a VP mag ingerületfeldolgozási zavarának következménye.

Neurológia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 733 3

A könyv elsősorban pszichológia szakos egyetemi hallgatók számára készült, de a klinikai pszichológia iránt érdeklődők, illetve ezen a területen dolgozó szakemberek is haszonnal forgathatják. Sajátos szempontok határozták meg a könyv felépítését, ilyen az egyetemi oktatás alapozó tárgyai által nyújtott ismeretek, illetve a klinikai pszichológia fontosabb vizsgálódási és érdeklődési területeinek figyelembevétele. A hagyományos neurológia néhány fejezetét (gerincvelő-, perifériás idegrendszeri és izombetegségek) a könyv nem tárgyalja, de valamivel nagyobb hangsúlyt helyez a neuropszichológiai és a kognitív vonatkozásokra.

A könyv két nagy egysége: az általános rész és a neurológiai kórképek. Az általános rész két fejezetcsoportra tagolódik. Az első a neuroanatómiai ismereteket, valamint az idegrendszer alapműködéseit biztosító rendszereket (elsősorban a mozgatórendszert, valamint az érzőkört) és azok kóros működéseit, a második a lebenyek funkcióinak és a humánspecifikus megismerés bázisképességeinek (beszéd, olvasás, írás, számolás) diszfunkcióit, valamint a tudatzavarok kérdéskörét tárgyalja. A részletes neurológia részben a klinikai kórképek szerepelnek.

A melléklet, a pszichológiai és neuropszichológiai tesztek rövid ismertetése azzal a szándékkal készült, hogy tájékoztatást nyújtson a neurológiai betegek pszichológiai vizsgálatához.

Hivatkozás: https://mersz.hu/markus-neurologia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave