Imrényi András

A magyar mondat viszonyhálózati modellje


Mondatelemzés egy és több dimenzióban

Az előző részben javasoltak szerint a mondat elemi szimbolikus egységek és a közöttük fennálló szimbolikus viszonyok (formai jelöléssel asszociált jelentésviszonyok) hálózata. Utóbbiak közé felvettem az alanyi, tárgyi, határozói, jelzői szintagmákat is – nyitott kérdés azonban, hogy milyen további viszonyfogalmak bevezetésére lesz még szükség. Mindenesetre érdemes ezen a ponton megállni egy pillanatra, és egy szövegrészleten szemléltetni a hagyományos fogalomkészletben rejlő lehetőségeket, illetve annak korlátait.

A magyar mondat viszonyhálózati modellje

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 425 8

A kötet célja annak megmutatása, hogy a hagyományos mondatábrázolásban tükröződő viszonyhálózati szemlélet megtartásával is lehetséges érdemi lépéseket tenni a szórend értelmezése felé. E lehetőség abból fakad, hogy a kifejezések disztribúciójáról nemcsak összetevős szerkezeti elemzéssel adhatunk számot, hanem úgy is, ha elhelyezkedésüket egymáshoz képest határozzuk meg, s a szórendet az elemi egységek közötti viszonyok mint forma-jelentés párok jelölői oldalához kötjük. A dolgozat fő megállapítása az, hogy a magyar mondat szerkezeti elemzésében a döntően alaktani eszközökkel jelölt mondatrészviszonyok (alany, tárgy stb.) mellett szükség van a hálózat olyan egyéb dimenzióit alkotó jelentésviszonyok feltárására is, amelyek jelölésében a szórend és a prozódia játszik kulcsszerepet.

Hivatkozás: https://mersz.hu/a-magyar-mondat-viszonyhalozati-modellje//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave