Szabó Katalin, Bara Zoltán, Hámori Balázs (szerk.)

Intézményi közgazdaságtan


fejezet – A szerződések gazdaságtana

„Egy közgazdász szemében egy szerződés egy olyan megállapodás, amelyben a két szerződő fél kölcsönösen kötelezettségeket vállal a viselkedésükre vonatkozóan, azaz egy kétoldalú koordinációs rendszer”, írja Brousseau és Glachant a szerződések gazdaságtanát áttekintő, szerkesztett kötetük bevezetőjében (2002, 3). Mindjárt elöljáróban fontos leszögezni, hogy a megállapodás nem feltétlenül jelent jogi érvénnyel bíró, írásos dokumentumot. Intézményi-közgazdasági értelemben minden olyan megállapodás szerződésnek tekinthető, amely kölcsönösen elfogadott, ezért kiszámítható mederben tartja – vagyis intézményesíti – a tranzakciós partnerek magatartását. A szerződések ennek megfelelően lehetnek formálisak és informálisak, illetve – attól függően, hogy milyen részletességgel szabályozzák az egyes tranzakciós helyzetekben követendő magatartást – teljesek és hiányosak. (A szó szoros értelmében, mivel a lehetséges jövőbeli tranzakciós helyzetek száma végtelen, minden szerződés hiányos, a hiányosság mértékét és a szerződés szándékolt részletezettségét illetően azonban jelentős különbségek vannak.) Mivel a tranzakciós helyzetek, amelyekben a szerződések szabályozzák a felek viselkedését, az erőforrások elosztásának valamilyen átrendezésére irányulnak, a szerződések közgazdaságilag úgy is felfoghatók, mint az erőforrások újraelosztására irányuló megállapodások.

Intézményi közgazdaságtan

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 540 8

A közgazdaságtan egyik legfőbb célja, hogy segítse megérteni a társadalmi folyamatok gazdasági vetületeit és segítsen olyan döntések meghozatalában, amelyek növelik a társadalom tagjainak jólétét. A kötet az intézményi közgazdaságtant – a közgazdaságtan egyik leggyorsabban fejlődő területét – mutatja be az Olvasónak. A gazdasági intézményekről szerzett mélyebb tudással felvértezve képesek lehetünk megérteni, hogy a gazdasági fellendülés és a gazdagsági válság nem egyszerűen váratlan ajándék, vagy sorscsapás. A gazdasági folyamatokat szabályok és viselkedésminták – másnéven intézmények – sűrű szövete veszi körül, amelyek jelentősen befolyásolják a gazdaságok működését. A piacgazdaság sajátosságainak megértése szempontjából ezek alapvető fontosságúak, és a belőlük levont következtetések általánosíthatók. Mégis, megvalósulási formáik gyakran koronként, kultúrákként, földrajzi régiókként, nemzetgazdaságonként és sok más tényező szerint nagy változatosságot mutatnak, ami biztosítja alkalmazkodóképességüket és stabilitásukat is. E spontán vagy tervezetten, tudattalanul vagy tudatosan követett szabályok, azaz az intézmények mibenlétének, keletkezésének, működésének és változásainak a felfedező útjára csábít a kötet. Higgye el, kedves Olvasó, megéri útra kelni!

Hivatkozás: https://mersz.hu/szabo-bara-hamori-intezmenyi-kozgazdasagtan//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave