Simai Mihály, Gál Péter (szerk.)

Új trendek és stratégiák a világgazdaságban

Vállalatok, államok, nemzetközi szervezetek


A közvetlen külföldi beruházások

A rendszerváltás óta az egymást követő magyar kormányok a piacgazdasági átalakulás, a privatizáció olyan útját választották, amelyben jelentős szerephez jutotta külföldi tőke is, különös tekintettel a müködőtőke-befektetésekre (a közismert angol rövidítéssel – foreign direct investment – FDI). Ez nem volt szükségszerű, hiszen a térség országainak jelentős része ettől eltérő modellt követett: volt ahol általában a gazdaság magánosításához, a privatizációhoz is csak nagyon óvatosan nyúltak, máshol pedig erőteljesen korlátozták a külföldi befektetők lehetőségeit. A leggyakoribb – Magyarországon csak kivételes jelleggel és egyes szektorokban, tevékenységeknél alkalmazott – megoldás az volt, hogy az állami vállalatok, termelő- vagy kereskedelmi egységek eladása kizárólag hazai állampolgároknak történt, külföldiek az adott területen tulajdont nem szerezhettek. E lépések mögött gazdasági és politikai megfontolások egyaránt voltak: ami az előbbit illeti, gyakran merült fel az a vélemény, hogy a szocializmus évtizedei alatt a hazai tőkefelhalmozás korlátai a hazai állampolgárokat a külföldi befektetőkkel szemben olyan reménytelen hátrányba hozták, hogy a piaci úton történő privatizációban eleve esélytelenek, így a hazaiak tulajdonhoz juttatása csak a külföldiek kizárásával lehetséges. Számottevő tőke hiányában még ilyenkor is a többé-kevésbé ingyenes vagyonjuttatás különböző technikáit alkalmazták (kuponos privatizáció, részvények szétosztása stb.). Több helyen felmerült az a politikai aggodalom is, hogy a külföldi befektetők tömeges megjelenése a gazdasági szuverenitás elvesztéséhez, az idegen érdekek előtérbe kerüléséhez és a saját állampolgárok tartósan hátrányos helyzetéhez, másodrendű szereplőkké való degradálásához vezet.

Új trendek és stratégiák a világgazdaságban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 560 6

A világ a XXI. század küszöbén sokdimenziós átmeneti szakaszba került. Az átmenetet meghatározó trendek a korábbinál sokkal bizonytalanabb talajra viszik a gazdaság és a politika minden résztvevőjét. A világgazdaság integrálódása és ennek hatásai az egyes államok, vállalatok helyzetére radikálisan különböznek a fejlődés korábbi időszakaira jellemzőktől. A hagyományos nemzeti gazdaság keretei felbomlóban vannak: nemzetközi vállalatok játszanak meghatározó szerepet a technika, a termelés, a tőkebefektetések és a kereskedelem terén: a verseny, a nemzetközi pénzpiacok kihívásai és az integrációs folyamatok növelik a nemzetközi szervezetekben kialakított multilaterális döntések jelentőségét. A könyv e rendkívül összetett és sokak számára zavarosnak tűnő rendszerben segít eligazodni. Megvilágítja a világgazdasági, a nemzetközi politikai viszonyok és a kereskedelempolitikák új összefüggéseit. A szakirodalomban egyedülálló módon elemzi a világgazdaság mikro- és makrofolyamatainak kölcsönhatásait. Áttekinthetőbbé teszi a nemzetközi üzletpolitika, a pénzügyi szektor, a technikai fejlődés, a világkereskedelem és az intézmények közötti kölcsönhatásokat, és magyarázatot ad a globalizációs folyamat leglényegesebb elméleti és gyakorlati összefüggéseire. Felvázolja a fejlődés olyan főbb gondjait és lehetőségeit, amelyek Magyarország számára is különösen fontosak.

Hivatkozás: https://mersz.hu/simai-gal-uj-trendek-es-strategiak-a-vilaggazdasagban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave