Muraközy László

A koreai rejtély

Remetéből világpolgár

Informális és formális intézmények

Korea egyik fontos sajátosságát jelentették a mélyen gyökerező konfuciánus kulturális értékek, amelyek közvetlenül hozzájárultak, hogy a társadalom tagjai lélekben is elfogadják az erős hierarchikus irányítást, a társadalom fennálló rendjét. Ez megalapozta, hogy kövessék a törvényeket, a szabályokat, legitimnek tekintsék azokat, és készségesen engedelmeskedjenek az ideológiában és a szokásjog szerint felettük állóknak. A koreai társadalmi szokások, hagyományok, informális intézmények értelmében – az európai individualizmussal szemben – a csoport, a közösség érdeke az első. A homogén koreai népesség számára igen fontos volt – és fontos ma is – az összetartozás mély érzése. Az évezredes közös múlt összekovácsolta a nemzetet. Mindez hosszú évszázadokon át belevésődött a nemzedékek sorába, és ezt az összetartozást tovább erősítette a négy évtizedes japán megszállás. A sok megpróbáltatás, nehéz történelmi helyzet fokozta a koreaiak kitartását, takarékosságát és hajlandóságát, hogy a jövő érdekében elfogadják a jelen áldozatait. A szigorú bezárkózás és az időben való megtorpanás szerepet játszottak abban, hogy ezek a tradicionális, premodern értékek még a 20. század második felében is igen mélyen gyökereztek a koreai társadalomban. A konfuciánus értékek iránti évszázados elkötelezettség hozzájárult az állam kitüntetett szerepének elfogadásához, és ahhoz is, hogy a gyarapodó munkásságot könnyű volt fegyelmezni.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 568 2

Gazdaság

A 20. század vége és a 21. század kétségkívül a nagy világgazdasági erőközpontok átrendeződésének az időszaka. Sok évszázad után napjainkban úgy tűnik, hogy az európai eredetű gazdaságok elveszíthetik vezető szerepüket. Ázsia egyre jobban érzékelhető felemelkedése nem Kínával kezdődött, hanem Japánnal, az ottani gazdasági csodával. E folyamat során Japán az első, nem európai gyökerű gazdaságként zárkózott fel a legfejlettebb országokhoz. A koreai rejtély mintegy folytatása az Akadémiai Kiadónál megjelent, A Japán rejtély. Útteremtő csodák és végzetes zsákutcák című kötetnek, hiszen 20. század második felében Korea, immár a kontinensen, egyfajta gazdasági csodát jelentő pályával szintén felzárkózott a legfejlettebb országok közé. Miközben kétségtelenül a japán út egyik képviselőjének, közvetítőjének tekinthetjük, ugyanakkor annak számos vonását megőrizve mégis saját fejlődési pályát alakított ki, alkalmazkodva az ország sajátosságaihoz, és a kibontakozó globalizáció új körülményeihez. Immár Korea az amely a nemzetközi gazdaság fontos szereplőjévé válva maga is példát és ösztönzést adhat a térség további felemelkedésének. Japán és Korea pályájának ismerete nélkül a 21. században immár meghatározó gazdasági nagyhatalommá váló Kína fejlődése sem érthető meg. Ez a könyv a koreai felzárkózási pálya és napjaink helyzetének megértéséhez, valamint a jövő lehetőségeinek feltárásához visszanyúl a történelmi és kulturális előzményekhez és feltételekhez. Bemutatja a több évtizedes japán megszállás időszakát és annak jelentőségét a későbbi fejlődésben. Részletesen megismerhetjük a gazdasági csoda évtizedeit, a koreai fejlesztő állam intézményeit és annak előnyeit valamint korlátait. A kötet igen részletesen foglalkozik a legutóbbi évtizedek koreai fejleményeivel, ami azért is különösen fontos, mivel Japán az elmúlt negyedszázadban egyfajta zsákutcába jutott, és képtelen kitörni a stagnálás és a defláció körforgásából. A követőknél és így Koreánál is kulcskérdés, hogy korábbi rendkívüli fejlődés feltételrendszere hogyan modernizálható, hogy a japán csapdát elkerüljék. Nem kis erőfeszítésekkel, de ma úgy tűnik, hogy Korea el tudja kerülni Japán sorsát. Korea a hosszú évszázadokon át elzárkózott remetéből a 21. század igazi világpolgárává vált.

Hivatkozás: https://mersz.hu/murakozy-a-koreai-rejtely//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero