Muraközy László

A koreai rejtély

Remetéből világpolgár


Elsietett pénzügyi liberalizáció

A remélt OECD-tagság fejében a kormány belement, hogy elveszítse korábbi igen erős kontrollját a hazai pénzügyi intézmények fölött, és az addig távol tartott külföldi bankokat beengedje a hazai piacra. A pénzügyi szektor reformja során az uralkodó liberalizációs irányzatot követték: így megnyitották a koreai pénzügyi piacot a külföldi pénzintézetek, befektetők előtt. A korábbi szigorú állami kontrollt megszüntették. A külföldi bankok szabadon kereskedhettek, adhattak-vettek valutákat. Alapvető hibaként azonban nem néztek szembe azzal, hogy a hazai bankok az erős kormányzati kontroll alól kiszabadulva az új körülmények között is a régi, nem piaci magatartási mintát fogják követni. Így történhetett meg, hogy a hazai pénzügyi intézmények túlvállalták magukat: felelőtlenül, korlátok nélkül kölcsönöztek a könnyen megszerezhető, olcsó külföldi forrásokból. A könnyű nyereség reményében a felvett alacsony kamatozású, de rövid távú hiteleket magasabb kamatozású, hosszú lejáratú hitelek nyújtására fordították. Túlnyomórészt éppen a cseboloknak hiteleztek. Jelentős kockázatot hordozott, hogy a rövid távú hitelekből hosszú távú kölcsönöket nyújtottak. Ennek veszélyét a liberalizációra koncentráló kormányzat nem realizálta.

A koreai rejtély

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 568 2

A 20. század vége és a 21. század kétségkívül a nagy világgazdasági erőközpontok átrendeződésének az időszaka. Sok évszázad után napjainkban úgy tűnik, hogy az európai eredetű gazdaságok elveszíthetik vezető szerepüket. Ázsia egyre jobban érzékelhető felemelkedése nem Kínával kezdődött, hanem Japánnal, az ottani gazdasági csodával. E folyamat során Japán az első, nem európai gyökerű gazdaságként zárkózott fel a legfejlettebb országokhoz. A koreai rejtély mintegy folytatása az Akadémiai Kiadónál megjelent, A Japán rejtély. Útteremtő csodák és végzetes zsákutcák című kötetnek, hiszen 20. század második felében Korea, immár a kontinensen, egyfajta gazdasági csodát jelentő pályával szintén felzárkózott a legfejlettebb országok közé. Miközben kétségtelenül a japán út egyik képviselőjének, közvetítőjének tekinthetjük, ugyanakkor annak számos vonását megőrizve mégis saját fejlődési pályát alakított ki, alkalmazkodva az ország sajátosságaihoz, és a kibontakozó globalizáció új körülményeihez. Immár Korea az amely a nemzetközi gazdaság fontos szereplőjévé válva maga is példát és ösztönzést adhat a térség további felemelkedésének. Japán és Korea pályájának ismerete nélkül a 21. században immár meghatározó gazdasági nagyhatalommá váló Kína fejlődése sem érthető meg. Ez a könyv a koreai felzárkózási pálya és napjaink helyzetének megértéséhez, valamint a jövő lehetőségeinek feltárásához visszanyúl a történelmi és kulturális előzményekhez és feltételekhez. Bemutatja a több évtizedes japán megszállás időszakát és annak jelentőségét a későbbi fejlődésben. Részletesen megismerhetjük a gazdasági csoda évtizedeit, a koreai fejlesztő állam intézményeit és annak előnyeit valamint korlátait. A kötet igen részletesen foglalkozik a legutóbbi évtizedek koreai fejleményeivel, ami azért is különösen fontos, mivel Japán az elmúlt negyedszázadban egyfajta zsákutcába jutott, és képtelen kitörni a stagnálás és a defláció körforgásából. A követőknél és így Koreánál is kulcskérdés, hogy korábbi rendkívüli fejlődés feltételrendszere hogyan modernizálható, hogy a japán csapdát elkerüljék. Nem kis erőfeszítésekkel, de ma úgy tűnik, hogy Korea el tudja kerülni Japán sorsát. Korea a hosszú évszázadokon át elzárkózott remetéből a 21. század igazi világpolgárává vált.

Hivatkozás: https://mersz.hu/murakozy-a-koreai-rejtely//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave