Ambrus István, Farkas Ádám

A compliance alapkérdései

Az etikus vállalati működés elmélete és gyakorlata


Adatkezelési jogalapok és tájékoztatáshoz való jog

A mai adatvédelmi gyakorlatban már kimondott és elfogadott álláspont, hogy a hozzájárulás, mint jogalap munkaviszony esetében csak kivételes esetekben és akkor alkalmazható, ha a munkavállalónak valódi választási lehetősége van abban a tekintetben, hogy a hozzájárulását megadja-e, vagy sem. Valódi választási lehetőségről pedig akkor beszélhetünk, ha egyrészt nem merül fel kényszer, megtévesztés, fenyegetés a munkáltató részéről, másrészt a hozzájárulás munkavállaló általi megtagadása esetén sem áll fenn annak a – valós vagy a munkavállaló által joggal feltételezett – lehetősége, hogy őt a hozzájárulás megtagadása miatt valamely hátrány érheti. Ez az önkéntesség az alá-fölérendeltségi helyzet miatt munkaviszonyban jellemzően nem áll(hat) fenn, csak azon ritka esetekben, amikor egyértelmű, hogy az adatkezelés révén a munkavállaló csak előnyöket szerez, hátrány pedig nem érheti. Értelemszerűen a munkáltatói ellenőrzések tekintetében sem, az internal investigation esetében pedig különösen nem használható jogalapként a munkavállaló hozzájárulása, nem jó megoldás tehát, ha a munkavállaló „hozzájárul” ahhoz, hogy belső visszaélés-vizsgálat során kezeljék adatait.

A compliance alapkérdései

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2020

Nyomtatott megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 295 934 4

Az etikus vállalati működés és az ehhez szorosan kapcsolódó compliance fogalma elsőre nehezen magyarázható és érthető a magyar (jogi) gondolkodás logikája mentén. Tükörfordításban a szó „megfelelést” jelent, pontosabban pedig a különböző jogszabályoknak (jogi normáknak), valamint belső, a vállalat által saját maga által – tulajdonosai, munkavállalói, szerződéses partnerei számára – felállított, részben szintén jogszabályokon, részben pedig erkölcsi-etikai alapokon nyugvó (pl. adott esetben etikai kódexekbe foglalt) normáknak való megfelelést jelenti. Újabban pedig már a – szabályoknak akár betű szerint –megfelelő („compliant”) működés önmagában nem is elegendő az etikusnak nevezhető működéshez, annál több kell, mégpedig az, hogy egy adott vállalat szervezetét, annak minden szintjét szellemiségében is áthassa az ún. compliance-kultúra.

Könyvünkben a hazai szakirodalomban úttörő feladatra vállalkozva bemutatjuk az etikus vállalati működés körében felmerülő jelentősebb kérdéseket, továbbá részletesen elemzünk olyan lényeges esetköröket, mint amilyen az internal investigation (belső vállalati visszaélés-vizsgálat), illetve a whistleblowing (közérdekű bejelentés). Az említett intézmények elméleti és gyakorlati kérdéseinek bemutatásán felül megvizsgálunk olyan aktuális problémákat, mint a bűnügyi compliance, az adatvédelem bizonyos vonatkozásai, a compliance szabványosítása, illetve megjelenése egyes speciális vállalati szférákban. Erre figyelemmel könyvünk ajánlható minden olyan elméleti és gyakorlati szakembernek, aki többet szeretne tudni a vállalati működés ezen dinamikusan fejlődő témaköréről.

Hivatkozás: https://mersz.hu/ambrus-farkas-a-compliance-alapkerdesei//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave