Ambrus István, Farkas Ádám

A compliance alapkérdései

Az etikus vállalati működés elmélete és gyakorlata


ISO 37001 – Antikorrupciós irányítási rendszerek szabvány

A szabványok tehát abban segítik a vállalatokat, hogy számos jogszabályi követelménynek, hatósági és piaci igényeknek és egyéb elvárásoknak tudjanak megfelelni, egységes keretrendszerben. Az ISO 37001 bevezetése, tanúsító szervezet általi tanúsítása és működtetése segítheti a vállalatokat abban, hogy a vállalat teljesíteni tudja az antikorrupcióval kapcsolatos számos jogszabályi, hatósági és egyéb követelményt.1 Az ISO 37001 bevezetésének előnye, hogy az antikorrupciós követelményeket egységes, nemzetközileg elfogadott elvek szerint rendszerezve fogalmazza meg, azok egységes elvek mentén tanúsítható, kipróbált rendszerként segítik a vállalatok antikorrupciós tevékenységét. A szabvány bevezetése a korrupció elleni keretrendszerük tekintetében teszi összehasonlíthatóvá a vállalatokat, amely révén piaci hitelességük nőhet hazai és külföldi partnereik, illetve a hatóságok felé. A többi irányítási rendszerhez hasonlóan az ISO 37001-nek történő megfelelést is harmadik, független, erre szakosodott ún. tanúsító szervezetek – tanúsítvány formájában – tudják igazolni, amely az antikorrupciós irányítási rendszer meglétével és működésével kapcsolatban a külvilág (hazai és nemzetközi ügyfelek, üzleti partnerek, hatóságok) irányába egyfajta legitimitást biztosít, egyben demonstrálva a szervezet elkötelezettségét és erőfeszítéseit a vállalati korrupcióval kapcsolatban. Az ISO 37001 antikorrupciós irányítási rendszerszabványa tehát modellként szolgál az antikorrupciós rendszerek kialakításához és bevezetéséhez. Azok a szervezetek, amelyek ilyen rendszereket építenek ki, élvezhetik a világ minden tájáról összegyűjtött antikorrupciós jellegű irányítási tapasztalatok és jó gyakorlatok előnyeit, a compliance rendszerük részeként. Az irányítási rendszerszabványok – így az ISO 37001 is – minden szervezetre alkalmazhatók függetlenül annak méretétől, termékeitől és szolgáltatásaitól. Az ISO 37001 szabványnak megfelelő antikorrupciós irányítási rendszer végső soron erőforrás- és költségmegtakarítást eredményez, hozzájárul a szervezet korrupciós kockázatainak felméréséhez és kezeléséhez, valamint segíti a jogszabályok, szabályozók, hatóságok, ügyfelek, üzleti partnerek, anyavállalat, tulajdonosok stb. (összefoglaló nevükön ún. stakeholderek) elvárásainak teljesítését, javítva a szervezet piaci és társadalmi megítélését. Az ISO 37001-es szabvány bevezetése tehát segít megelőzni, illetve idejekorán detektálni a vállalat javára vagy terhére elkövetett korrupciós jellegű cselekményeket. Az ISO 37001 szabványt az ISO/PC 278 Antikorrupciós irányítási rendszerek projektbizottsága készítette. A szabvány magyar bemutatására MSZ ISO 37001:2019 Antikorrupciós irányítási rendszerek. Követelmények alkalmazási útmutatóval címmel 2019. november 14-én kerül sor.

A compliance alapkérdései

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2020

Nyomtatott megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 295 934 4

Az etikus vállalati működés és az ehhez szorosan kapcsolódó compliance fogalma elsőre nehezen magyarázható és érthető a magyar (jogi) gondolkodás logikája mentén. Tükörfordításban a szó „megfelelést” jelent, pontosabban pedig a különböző jogszabályoknak (jogi normáknak), valamint belső, a vállalat által saját maga által – tulajdonosai, munkavállalói, szerződéses partnerei számára – felállított, részben szintén jogszabályokon, részben pedig erkölcsi-etikai alapokon nyugvó (pl. adott esetben etikai kódexekbe foglalt) normáknak való megfelelést jelenti. Újabban pedig már a – szabályoknak akár betű szerint –megfelelő („compliant”) működés önmagában nem is elegendő az etikusnak nevezhető működéshez, annál több kell, mégpedig az, hogy egy adott vállalat szervezetét, annak minden szintjét szellemiségében is áthassa az ún. compliance-kultúra.

Könyvünkben a hazai szakirodalomban úttörő feladatra vállalkozva bemutatjuk az etikus vállalati működés körében felmerülő jelentősebb kérdéseket, továbbá részletesen elemzünk olyan lényeges esetköröket, mint amilyen az internal investigation (belső vállalati visszaélés-vizsgálat), illetve a whistleblowing (közérdekű bejelentés). Az említett intézmények elméleti és gyakorlati kérdéseinek bemutatásán felül megvizsgálunk olyan aktuális problémákat, mint a bűnügyi compliance, az adatvédelem bizonyos vonatkozásai, a compliance szabványosítása, illetve megjelenése egyes speciális vállalati szférákban. Erre figyelemmel könyvünk ajánlható minden olyan elméleti és gyakorlati szakembernek, aki többet szeretne tudni a vállalati működés ezen dinamikusan fejlődő témaköréről.

Hivatkozás: https://mersz.hu/ambrus-farkas-a-compliance-alapkerdesei//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave