Ambrus István, Farkas Ádám

A compliance alapkérdései

Az etikus vállalati működés elmélete és gyakorlata


Csoportosítás jogi minősítés szerint

A jogforrási csoportosításból egyenesen levezethető a vállalati visszaélések mikénti jogi minősítésének kérdése. Ez alapján mindenekelőtt bűncselekmények (elterjedt latin nyelvű kifejezéssel: deliktumok; ezen belül, súlyuk és a bűnösség alakzata szerint: bűntettek vagy vétségek), továbbá szabálysértések, valamint közigazgatási hátránnyal sújtandó cselekmények között lehet különbséget tenni. Ezek közül a következő pontban legrészletesebben a bűncselekmény legfontosabb általános ismérveire térünk ki, természetesen nem kimerítő jelleggel, hanem csupán annyiban, amennyiben az egyes aspektusok témánk szempontjából is jelentőséggel bírnak. Nem bontjuk ki ugyanakkor ilyen mélységben a két utóbb említett kategóriát. Ennek indoka, hogy a szabálysértést a legújabb törvényi szabályozás értelmében minőségileg nem, csupán mennyiségileg lehet elhatárolni a bűncselekménytől. Ismétlésekbe ezért ebben a körben nem bocsátkozunk, hanem csak a fontosabb szabályozásbeli különbségeket említjük. A közigazgatási hátránnyal sújtandó cselekmények köre pedig olyannyira széles, hogy legfeljebb példálózó jellegű említésükre vállalkozhatunk, amit a bűncselekményi és szabálysértési kérdéseket követően végzünk el.

A compliance alapkérdései

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2020

Nyomtatott megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 295 934 4

Az etikus vállalati működés és az ehhez szorosan kapcsolódó compliance fogalma elsőre nehezen magyarázható és érthető a magyar (jogi) gondolkodás logikája mentén. Tükörfordításban a szó „megfelelést” jelent, pontosabban pedig a különböző jogszabályoknak (jogi normáknak), valamint belső, a vállalat által saját maga által – tulajdonosai, munkavállalói, szerződéses partnerei számára – felállított, részben szintén jogszabályokon, részben pedig erkölcsi-etikai alapokon nyugvó (pl. adott esetben etikai kódexekbe foglalt) normáknak való megfelelést jelenti. Újabban pedig már a – szabályoknak akár betű szerint –megfelelő („compliant”) működés önmagában nem is elegendő az etikusnak nevezhető működéshez, annál több kell, mégpedig az, hogy egy adott vállalat szervezetét, annak minden szintjét szellemiségében is áthassa az ún. compliance-kultúra.

Könyvünkben a hazai szakirodalomban úttörő feladatra vállalkozva bemutatjuk az etikus vállalati működés körében felmerülő jelentősebb kérdéseket, továbbá részletesen elemzünk olyan lényeges esetköröket, mint amilyen az internal investigation (belső vállalati visszaélés-vizsgálat), illetve a whistleblowing (közérdekű bejelentés). Az említett intézmények elméleti és gyakorlati kérdéseinek bemutatásán felül megvizsgálunk olyan aktuális problémákat, mint a bűnügyi compliance, az adatvédelem bizonyos vonatkozásai, a compliance szabványosítása, illetve megjelenése egyes speciális vállalati szférákban. Erre figyelemmel könyvünk ajánlható minden olyan elméleti és gyakorlati szakembernek, aki többet szeretne tudni a vállalati működés ezen dinamikusan fejlődő témaköréről.

Hivatkozás: https://mersz.hu/ambrus-farkas-a-compliance-alapkerdesei//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave