Ambrus István, Farkas Ádám

A compliance alapkérdései

Az etikus vállalati működés elmélete és gyakorlata


Korrupciós bűncselekmények

A korrupciós bűncselekményeket a Btk. XXVII. Fejezete szabályozza.1 Évente hazánkban átlagosan 1000 korrupciós bűncselekmény válik ismertté, ezeknek azonban csupán a töredéke (2017-ben mindössze 50 elkövetés) valósul meg gazdasági környezetben. Ez azonban korántsem jelenti, hogy ilyen deliktumok csupán szórványosan fordulnának elő a gazdasági életben. Miután azonban az efféle viszonyok általában mind az aktív, mind a passzív vesztegetőnek előnyös kapcsolatot szoktak jelenteni, a bűncselekmény napvilágra kerülése egyik félnek sem érdeke, a látencia (a bűncselekmények rejtve maradása) tehát talán ebben a körben a legmagasabb. A bűncselekmények közös jogi tárgya – ami egyben e deliktumok összefoglaló elnevezése is volt a régi büntetőjogi terminológiában – a közélet tisztasága. Ez pedig a hivatali és a gazdasági élet jogtalan befolyásolástól való mentességére mint aljogtárgyakra bontható fel. A fentiekben, jelen könyv vállalatdefiníciójába szűkebb értelemben a közszolgálati, illetve állami entitásokat is beleértettük. Tágabb értelemben ugyanakkor az egyes nyomozó hatóságoknál és igazságszolgáltatási szerveknél (például rendőrség, Nemzeti Adó- és Vámhivatal, ügyészség, bíróságok) is felmerülhetnek integritási és compliance-vonatkozású kérdések, ezért a korrupciós bűncselekmények mindkét változatával (a hivatalival és a gazdaságival egyaránt) indokolt foglalkozni.2

A compliance alapkérdései

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2020

Nyomtatott megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 295 934 4

Az etikus vállalati működés és az ehhez szorosan kapcsolódó compliance fogalma elsőre nehezen magyarázható és érthető a magyar (jogi) gondolkodás logikája mentén. Tükörfordításban a szó „megfelelést” jelent, pontosabban pedig a különböző jogszabályoknak (jogi normáknak), valamint belső, a vállalat által saját maga által – tulajdonosai, munkavállalói, szerződéses partnerei számára – felállított, részben szintén jogszabályokon, részben pedig erkölcsi-etikai alapokon nyugvó (pl. adott esetben etikai kódexekbe foglalt) normáknak való megfelelést jelenti. Újabban pedig már a – szabályoknak akár betű szerint –megfelelő („compliant”) működés önmagában nem is elegendő az etikusnak nevezhető működéshez, annál több kell, mégpedig az, hogy egy adott vállalat szervezetét, annak minden szintjét szellemiségében is áthassa az ún. compliance-kultúra.

Könyvünkben a hazai szakirodalomban úttörő feladatra vállalkozva bemutatjuk az etikus vállalati működés körében felmerülő jelentősebb kérdéseket, továbbá részletesen elemzünk olyan lényeges esetköröket, mint amilyen az internal investigation (belső vállalati visszaélés-vizsgálat), illetve a whistleblowing (közérdekű bejelentés). Az említett intézmények elméleti és gyakorlati kérdéseinek bemutatásán felül megvizsgálunk olyan aktuális problémákat, mint a bűnügyi compliance, az adatvédelem bizonyos vonatkozásai, a compliance szabványosítása, illetve megjelenése egyes speciális vállalati szférákban. Erre figyelemmel könyvünk ajánlható minden olyan elméleti és gyakorlati szakembernek, aki többet szeretne tudni a vállalati működés ezen dinamikusan fejlődő témaköréről.

Hivatkozás: https://mersz.hu/ambrus-farkas-a-compliance-alapkerdesei//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave