Ambrus István, Farkas Ádám

A compliance alapkérdései

Az etikus vállalati működés elmélete és gyakorlata


Csődbűncselekmény

A csődbűncselekmény (Btk. 404. §) szintén klasszikus gazdasági tényállás, amely elsősorban ugyancsak elvontabb gazdasági érdekeket sért, végső soron ugyanakkor a hitelezők jogosultságait sodorja veszélybe. A törvény négy különböző elkövetési formáját is szabályozza, ezek megállapíthatósága pedig mindenkor attól függ, hogy az elkövetési magatartásra – tehát egyebek mellett a vagyon elrejtésére, eltitkolására, a színlelt ügylet kötésére stb. – még csak a vállalat fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetében kerül sor, avagy a fizetésképtelenséget ez a cselekmény hozza létre, esetleg az ilyen helyzet már eleve fennállt. A csődbűncselekmény kapcsán felmerülő előkérdés mindig az, hogy annak ki lehet az alanya. A Btk. 404. § (6) bekezdése szerint a csődbűncselekményt tettesként az követheti el, aki az adós gazdálkodó szervezet vagyonával vagy annak egy részével rendelkezni jogosult, vagy arra lehetősége van, akkor is, ha a vagyonnal történő rendelkezés alapjául szolgáló jogügylet érvénytelen. E rendelkezésből fakadóan a bűncselekményt nem csupán a vállalat eredeti, erre jogosított tagjai, hanem a csőd- vagy a felszámolási eljárás lefolytatására jogosult felszámoló biztos is felelősségre vonható lehet a bűncselekmény miatt.

A compliance alapkérdései

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2020

Nyomtatott megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 295 934 4

Az etikus vállalati működés és az ehhez szorosan kapcsolódó compliance fogalma elsőre nehezen magyarázható és érthető a magyar (jogi) gondolkodás logikája mentén. Tükörfordításban a szó „megfelelést” jelent, pontosabban pedig a különböző jogszabályoknak (jogi normáknak), valamint belső, a vállalat által saját maga által – tulajdonosai, munkavállalói, szerződéses partnerei számára – felállított, részben szintén jogszabályokon, részben pedig erkölcsi-etikai alapokon nyugvó (pl. adott esetben etikai kódexekbe foglalt) normáknak való megfelelést jelenti. Újabban pedig már a – szabályoknak akár betű szerint –megfelelő („compliant”) működés önmagában nem is elegendő az etikusnak nevezhető működéshez, annál több kell, mégpedig az, hogy egy adott vállalat szervezetét, annak minden szintjét szellemiségében is áthassa az ún. compliance-kultúra.

Könyvünkben a hazai szakirodalomban úttörő feladatra vállalkozva bemutatjuk az etikus vállalati működés körében felmerülő jelentősebb kérdéseket, továbbá részletesen elemzünk olyan lényeges esetköröket, mint amilyen az internal investigation (belső vállalati visszaélés-vizsgálat), illetve a whistleblowing (közérdekű bejelentés). Az említett intézmények elméleti és gyakorlati kérdéseinek bemutatásán felül megvizsgálunk olyan aktuális problémákat, mint a bűnügyi compliance, az adatvédelem bizonyos vonatkozásai, a compliance szabványosítása, illetve megjelenése egyes speciális vállalati szférákban. Erre figyelemmel könyvünk ajánlható minden olyan elméleti és gyakorlati szakembernek, aki többet szeretne tudni a vállalati működés ezen dinamikusan fejlődő témaköréről.

Hivatkozás: https://mersz.hu/ambrus-farkas-a-compliance-alapkerdesei//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave