Ambrus István, Farkas Ádám

A compliance alapkérdései

Az etikus vállalati működés elmélete és gyakorlata


A Panasztv.

A közérdekű bejelentések és a panaszok egységes, átfogó szabályozására 2013-ig kellett várni hazánkban.1 A jelenlegi jogszabályi kereteket, mint az már említésre került, 2014. január 1. napjától kezdődő hatállyal a Panasztv. teremtette meg. Ekkor mind az EUtv. kapcsoldó rendelkezése, mind a 2009. évi CLXIII. törvény hatályát vesztette. A Panasztv.-ről elmondható, hogy a közszférában kötelező, míg a magánszférában fakultatív módon, de egyaránt megteremtette a közérdekű bejelentés lehetőségét, illetve a panaszjogot. Előbbit mindenekelőtt Magyarország 2012. január 1. napján hatályba lépett Alaptörvényének XXV. cikke tette szükségessé, amelynek értelmében „[m]indenkinek joga van ahhoz, hogy egyedül vagy másokkal együtt, írásban kérelemmel, panasszal vagy javaslattal forduljon bármely közhatalmat gyakorló szervhez”. A magánszférára is kiterjesztett bejelentéstételi jog a Panasztv. nóvuma, amely egyébként – mint látni fogjuk – a legújabb EU-s szabályozásnak is jobban megfeleltethető megoldást jelent. E lehetőség megteremtését a hatékonyabb antikorrupciós küzdelem igénye hívta életre.

A compliance alapkérdései

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2020

Nyomtatott megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 295 934 4

Az etikus vállalati működés és az ehhez szorosan kapcsolódó compliance fogalma elsőre nehezen magyarázható és érthető a magyar (jogi) gondolkodás logikája mentén. Tükörfordításban a szó „megfelelést” jelent, pontosabban pedig a különböző jogszabályoknak (jogi normáknak), valamint belső, a vállalat által saját maga által – tulajdonosai, munkavállalói, szerződéses partnerei számára – felállított, részben szintén jogszabályokon, részben pedig erkölcsi-etikai alapokon nyugvó (pl. adott esetben etikai kódexekbe foglalt) normáknak való megfelelést jelenti. Újabban pedig már a – szabályoknak akár betű szerint –megfelelő („compliant”) működés önmagában nem is elegendő az etikusnak nevezhető működéshez, annál több kell, mégpedig az, hogy egy adott vállalat szervezetét, annak minden szintjét szellemiségében is áthassa az ún. compliance-kultúra.

Könyvünkben a hazai szakirodalomban úttörő feladatra vállalkozva bemutatjuk az etikus vállalati működés körében felmerülő jelentősebb kérdéseket, továbbá részletesen elemzünk olyan lényeges esetköröket, mint amilyen az internal investigation (belső vállalati visszaélés-vizsgálat), illetve a whistleblowing (közérdekű bejelentés). Az említett intézmények elméleti és gyakorlati kérdéseinek bemutatásán felül megvizsgálunk olyan aktuális problémákat, mint a bűnügyi compliance, az adatvédelem bizonyos vonatkozásai, a compliance szabványosítása, illetve megjelenése egyes speciális vállalati szférákban. Erre figyelemmel könyvünk ajánlható minden olyan elméleti és gyakorlati szakembernek, aki többet szeretne tudni a vállalati működés ezen dinamikusan fejlődő témaköréről.

Hivatkozás: https://mersz.hu/ambrus-farkas-a-compliance-alapkerdesei//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave