Ambrus István, Farkas Ádám

A compliance alapkérdései

Az etikus vállalati működés elmélete és gyakorlata


A bejelentővédelmi ügyvéd

A Panasztv. általános miniszteri Indokolása kiemeli, hogy „[a]z új szabályozás egyik újdonsága, hogy – a közszféra mellett – támogatja a magánszféra antikorrupciós intézkedéseit is, lehetővé téve e szervezeteknek, hogy külön, a bejelentések kezelésére szolgáló eljárásrendet alakítsanak ki, illetve a bejelentések fogadására ügyvédekkel megbízási szerződéseket kössenek (bejelentővédelmi ügyvéd)”.1 A részletes Indokolás pedig kiemeli, hogy a törvény német mintát követ (externer Ombudsman, Vertrauensanwalt), amikor megteremti a közérdekű bejelentések fogadására és kivizsgálására szakosodott bejelentővédelmi ügyvéd jogintézményét. E jogintézmény lényege pedig, hogy „[a] háromelemű jogviszonyban a megbízó (tipikusan egy gazdasági társaság) megbízza a bejelentővédelmi ügyvédet, hogy nevében eljárva fogadjon – a megbízóval kapcsolatos – bejelentéseket akár munkatársaitól, akár a megbízó külső partnereitől (pl. beszállító, alvállalkozó). A bejelentővédelmi ügyvédi megbízás kiterjeszthető más jelzések (pl. bejelentések, szabálysértések) fogadására is.” Az előzőleg már említett 2019. évi XXXIV. törvény e jogintézmény kapcsán is jelentékeny változásokat hozott, így a szabályozást itt is e módosítás tükrében érdemes bemutatni.

A compliance alapkérdései

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2020

Nyomtatott megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 295 934 4

Az etikus vállalati működés és az ehhez szorosan kapcsolódó compliance fogalma elsőre nehezen magyarázható és érthető a magyar (jogi) gondolkodás logikája mentén. Tükörfordításban a szó „megfelelést” jelent, pontosabban pedig a különböző jogszabályoknak (jogi normáknak), valamint belső, a vállalat által saját maga által – tulajdonosai, munkavállalói, szerződéses partnerei számára – felállított, részben szintén jogszabályokon, részben pedig erkölcsi-etikai alapokon nyugvó (pl. adott esetben etikai kódexekbe foglalt) normáknak való megfelelést jelenti. Újabban pedig már a – szabályoknak akár betű szerint –megfelelő („compliant”) működés önmagában nem is elegendő az etikusnak nevezhető működéshez, annál több kell, mégpedig az, hogy egy adott vállalat szervezetét, annak minden szintjét szellemiségében is áthassa az ún. compliance-kultúra.

Könyvünkben a hazai szakirodalomban úttörő feladatra vállalkozva bemutatjuk az etikus vállalati működés körében felmerülő jelentősebb kérdéseket, továbbá részletesen elemzünk olyan lényeges esetköröket, mint amilyen az internal investigation (belső vállalati visszaélés-vizsgálat), illetve a whistleblowing (közérdekű bejelentés). Az említett intézmények elméleti és gyakorlati kérdéseinek bemutatásán felül megvizsgálunk olyan aktuális problémákat, mint a bűnügyi compliance, az adatvédelem bizonyos vonatkozásai, a compliance szabványosítása, illetve megjelenése egyes speciális vállalati szférákban. Erre figyelemmel könyvünk ajánlható minden olyan elméleti és gyakorlati szakembernek, aki többet szeretne tudni a vállalati működés ezen dinamikusan fejlődő témaköréről.

Hivatkozás: https://mersz.hu/ambrus-farkas-a-compliance-alapkerdesei//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave