Borbíró Andrea, Gönczöl Katalin, Kerezsi Klára, Lévay Miklós (szerk.)

Kriminológia

2., átdolgozott kiadás


Pozitivizmus, jólétiség és rehabilitáció: kriminálpolitika a 19. század végétől az 1970-es évekig

A bűnözés tudományosan feltárható okságát valló pozitivista kriminológia (ld. 2.3. fejezet) eredményei a 19. század második felétől fontos új üzenetet közvetítettek: azt, hogy a bűnözés okai alakíthatóak. Az egész korabeli tudományos életre jellemző az az optimizmus, miszerint az emberi társadalom fejlődése a tudományok segítségével és állami hasznosításával lineárisan halad egy jobb világ felé. A kriminálpolitikával szembeni elvárás tehát az lett, hogy a kriminológia által kínált ismeretek segítségével alakítsa ki a bűnözés okainak hatékony kezelésére alkalmas intézményrendszert (Ferri 1908), és a bűncselekmények egyszerű megtorlása helyett vállaljon aktív szerepet a bűnözés csökkentésében. A kriminológia eredményeit tükröző reformjavaslatokat a büntető jogalkotás számára is hasznosíthatóan a klasszikus iskola és a pozitivizmus tételeinek összehangolására törekvő közvetítő iskola, mindenekelőtt Franz von Liszt marburgi programja fogalmazta meg (ld. 2.4. fejezet). Noha a klasszikus iskolához hasonlóan Liszt is fontosnak tartotta a büntetőhatalom garanciális korlátainak védelmét, ezek – némileg kitágított – keretei között a tudományos szempontokhoz igazodó, a bűnözés oksági folyamataira és a bűnelkövetők eltérő típusaira is reflektáló büntetések alkalmazását javasolta. A speciálprevenciós célgondolat szerint a büntetés célja az egyéni bűnismétlés megelőzése, a szankciókat pedig úgy kell kialakítani, hogy alkalmasak legyenek e célok megvalósítására. Liszt ezért a bűnelkövetők eltérő csoportjaira eltérő tartalmú szankciókat javasolt: az alkalmi bűnelkövetők esetében megtorlást és elrettentést, a javítható szokásszerű elkövetőkre javítást és nevelést, a javíthatatlan szokásszerű elkövetők vonatkozásában pedig izolációt és semlegesítést.

Kriminológia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2020

Nyomtatott megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 295 931 3

A kriminológia olyan dinamikusan fejlődő ismeretanyag, amely hagyományosan a jogtudomány, a társadalomtudományok és a pszichológia fogalmait és módszertanát sajátosan ötvözve létrehozta a társadalmi eviancia, ezen belül különösen a bűnözést elemző tudományt. A kötet részletesen bemutatja a kriminológia több mint kétszáz éves történetét, foglalkozik a bűnözés megismerésének napjainkig változó lehetőségeivel, illetve az egyes bűncselekmények, elkövetők és áldozatok típusaival. Alaposan elemzi a hagyományos büntető igazságszolgáltatási és kriminálpolitikai reakciók fejlődését, a büntetőpolitika, áldozatvédelem és bűnmegelőzés intézményeit. Nagy teret szentel a kortárs kriminológiai elméleteknek és korunk, a későmodernitás, egymástól jelentősen eltérő kriminálpolitikai irányzatainak.

Tankönyvként a kötet alapvető célja a felsőoktatási hallgatók számára a kriminológia történeti és kortárs ismeretanyagának szakszerű, de közérthető bemutatása. A társadalomtudományok iránt érdeklődők számára pedig akár kihívást is jelenthet az interdiszciplináris párbeszédre. A szerzők a kriminológia tudományában felhalmozott hazai és nemzetközi tudásanyagot korszerűen, magas szakmai szinten, számos példával, statisztikai adattal szemléltetve, gazdag irodalomjegyzékkel kiegészítve ismertetik meg az olvasóval, a Kriminológia így fontos forrás lehet a bűnözéssel foglalkozó szakemberek és a téma iránt érdeklődő laikusok számára is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/borbiro-gonczol-kerezsi-levay-kriminologia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave