Borbíró Andrea, Gönczöl Katalin, Kerezsi Klára, Lévay Miklós (szerk.)

Kriminológia

2., átdolgozott kiadás


A börtön útkeresése a későmodernitásban

A klinikai modelltől való elfordulás nem jelentette a börtöntől való általános idegenkedést. Napjainkban is szinte folyamatos a bebörtönzöttek számának időként és helyenként drámai növekedése. Amíg 1986-ban 5,3 millió és 2000-ben 8,6 millió embert tartottak fogva a világon, addig 2013-ra ez a szám 10,2 millióra növekedett. A bebörtönzés „inflálódása” azonban nem minden országra jellemző, az nagymértékben függ az uralkodó kriminálpolitikai klímától (ld. 25.4 fejezet). Az exkluzív kriminálpolitikát követő országokban a börtönnel szembeni elvárások megváltoztak. Előtérbe került a börtön semlegesítő, társadalomvédelmi funkciója, azaz a politika azt várja el a büntető igazságszolgáltatástól, hogy a veszélyesnek tartott elkövetőket hosszú időre izolálja annak érdekében, hogy addig se kövessenek el bűncselekményeket. Hangsúlyosabbá vált az az elvárás is, hogy a börtön, illetve a kilátásba helyezett hosszú tartamú szabadságvesztés-büntetések elrettentő hatásával érjék el jövőbeli bűncselekmények megelőzését. E meglehetősen absztrakt és kutatási eredményekkel egyértelműen nem bizonyított kapcsolat szolgál hivatkozási alapul a bűnözéskontroll széles körű kiterjesztéséhez és az ezzel kapcsolatos jogállami büntetőhatalom alkotmányos korlátainak feszegetéséhez, adott esetben áttöréséhez is. Magyarországon az úgynevezett középmérték alkalmazása, valamint a három csapásnak nevezett büntetéskiszabási eszköz és a TÉSZ bevezetése is ennek következménye. A folyamat eredményeképpen Magyarország börtönnépessége a 2008. évi szintről 2013-ra 22%-kal növekedett és meghaladta a 18 000 főt. Az exkluzív modell és a kapcsolódó büntetőpopulizmus azonban általában nem vált uralkodóvá Európában. Az inkluzív modellt követő társadalmakban nem jellemző az az igény, hogy a büntetés drámai és látványos megjelentetésével a politikai elit hatalma újra megerősödjön (Pratt 2008), ugyanakkor nem tűnik el az az elv sem, hogy bűncselekmény következmény nélkül nem maradhat. Ennek eredménye az, hogy ezekben az országokban a szabadságvesztés valóban ultima ratio, tehát csak azokban az esetekben alkalmazzák, amikor az elkövetett bűncselekmény súlya vagy az elkövető társadalomra veszélyessége (pl. sokszoros erőszakos visszaeső) miatt más büntetés már nem jöhet szóba, és akkor is csak a szükséges legrövidebb ideig. A büntetések időtartama maximalizált, a végrehajtásuk lehetőség szerint úgynevezett nyitott intézetekben történik, és a társadalomtól való szükséges elkülönítés elve érvényesül, amely szerint a bebörtönzés csak a szükséges legkevesebb jogkorlátozással járhat és törekedni kell az elítélt külvilággal (családdal, ismerősökkel, munkahellyel) való kapcsolatainak fenntartására (ld. 34.1. kitekintés).

Kriminológia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2020

Nyomtatott megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 295 931 3

A kriminológia olyan dinamikusan fejlődő ismeretanyag, amely hagyományosan a jogtudomány, a társadalomtudományok és a pszichológia fogalmait és módszertanát sajátosan ötvözve létrehozta a társadalmi eviancia, ezen belül különösen a bűnözést elemző tudományt. A kötet részletesen bemutatja a kriminológia több mint kétszáz éves történetét, foglalkozik a bűnözés megismerésének napjainkig változó lehetőségeivel, illetve az egyes bűncselekmények, elkövetők és áldozatok típusaival. Alaposan elemzi a hagyományos büntető igazságszolgáltatási és kriminálpolitikai reakciók fejlődését, a büntetőpolitika, áldozatvédelem és bűnmegelőzés intézményeit. Nagy teret szentel a kortárs kriminológiai elméleteknek és korunk, a későmodernitás, egymástól jelentősen eltérő kriminálpolitikai irányzatainak.

Tankönyvként a kötet alapvető célja a felsőoktatási hallgatók számára a kriminológia történeti és kortárs ismeretanyagának szakszerű, de közérthető bemutatása. A társadalomtudományok iránt érdeklődők számára pedig akár kihívást is jelenthet az interdiszciplináris párbeszédre. A szerzők a kriminológia tudományában felhalmozott hazai és nemzetközi tudásanyagot korszerűen, magas szakmai szinten, számos példával, statisztikai adattal szemléltetve, gazdag irodalomjegyzékkel kiegészítve ismertetik meg az olvasóval, a Kriminológia így fontos forrás lehet a bűnözéssel foglalkozó szakemberek és a téma iránt érdeklődő laikusok számára is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/borbiro-gonczol-kerezsi-levay-kriminologia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave