Borbíró Andrea, Gönczöl Katalin, Kerezsi Klára, Lévay Miklós (szerk.)

Kriminológia

2., átdolgozott kiadás


A totális intézmény

Erving Goffman amerikai-kanadai szociológus 1955–56-ban résztvevő megfigyelést végzett egy washingtoni elmegyógyintézetben. Kutatásai alapján alkotta meg a totális intézmény fogalmát. „A totális intézményekben hasonló státuszú személyek nagyobb csoportja él és dolgozik együtt egy összezárt, adminisztratív szabályok által meghatározott és vezérelt világban, jelentősebb időre elvágva a kinti társadalom tagjaitól.” (Goffman 1961) Ebben a külvilágtól hermetikusan elzárt világban egy színtérre terelődik a bentlakók összes létszférája (a munka, a pihenés, az alvás, a szabadidő eltöltése) és ezek a cselekvések mind egy tőlük független autoritás által meghatározott célnak, az ún. szupertervnek alárendelve valósulnak meg. A szuperterv az összes életmegnyilvánulás felett kontrollt gyakorol. A totális intézményekben a bentlakók egymás közötti, valamint a személyzet és a bentlakók közötti interakcióira sajátos szabályok vonatkoznak. A totális intézményekben a bentlakók teljes kiszolgáltatottsága, autonómiájuk és személyiségük lebontása valósul meg, amelyben fontos szerepet játszik az, hogy a személyzet az előre meghatározott szuperterv értelmében nem személyként, hanem kezelendő „tárgyként” bánik a bentlakókkal (Goffman 1961). Bár Goffman megfigyelései egy elmegyógyintézetre vonatkoztak, a totális intézmény fogalma ennél lényegesen tágabb, beletartoznak a bentlakásos gyermekotthonok, az idősotthonok, a kórházak, a munka- és koncentrációs táborok, valamint a börtönök és a javítóintézetek is. A börtönök esetében az univerzális kontroll már a befogadási eljárással kezdetét veszi, és törekvése szerint az ún. institucionalizáció végére a fogvatartott személyisége mindenben megfelel a szuperterv szerinti elvárásoknak, tehát az intézményiesítés folyamata a fogvatartottat megismerteti a börtön szabályaival és a működését a börtön normáihoz igazítja. A fogvatartott személyiségének és autonómiájának lerombolását szolgálja többek között a formaruha, a részleteiben meghatározott napirend, a személytelen elhelyezési körülmények.

Kriminológia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2020

Nyomtatott megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 295 931 3

A kriminológia olyan dinamikusan fejlődő ismeretanyag, amely hagyományosan a jogtudomány, a társadalomtudományok és a pszichológia fogalmait és módszertanát sajátosan ötvözve létrehozta a társadalmi eviancia, ezen belül különösen a bűnözést elemző tudományt. A kötet részletesen bemutatja a kriminológia több mint kétszáz éves történetét, foglalkozik a bűnözés megismerésének napjainkig változó lehetőségeivel, illetve az egyes bűncselekmények, elkövetők és áldozatok típusaival. Alaposan elemzi a hagyományos büntető igazságszolgáltatási és kriminálpolitikai reakciók fejlődését, a büntetőpolitika, áldozatvédelem és bűnmegelőzés intézményeit. Nagy teret szentel a kortárs kriminológiai elméleteknek és korunk, a későmodernitás, egymástól jelentősen eltérő kriminálpolitikai irányzatainak.

Tankönyvként a kötet alapvető célja a felsőoktatási hallgatók számára a kriminológia történeti és kortárs ismeretanyagának szakszerű, de közérthető bemutatása. A társadalomtudományok iránt érdeklődők számára pedig akár kihívást is jelenthet az interdiszciplináris párbeszédre. A szerzők a kriminológia tudományában felhalmozott hazai és nemzetközi tudásanyagot korszerűen, magas szakmai szinten, számos példával, statisztikai adattal szemléltetve, gazdag irodalomjegyzékkel kiegészítve ismertetik meg az olvasóval, a Kriminológia így fontos forrás lehet a bűnözéssel foglalkozó szakemberek és a téma iránt érdeklődő laikusok számára is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/borbiro-gonczol-kerezsi-levay-kriminologia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave