Borbíró Andrea, Gönczöl Katalin, Kerezsi Klára, Lévay Miklós (szerk.)

Kriminológia

2., átdolgozott kiadás


A társadalmi dezorganizáció

A szociálökológiai irányzat legkorábbi és az egész kriminológiai gondolkodásra óriási hatást gyakorló elmélete az ún. társadalmi dezorganizáció. A fogalom – nagyon általánosan megfogalmazva – a közösségek bomlására utal. A társadalmi dezorganizáció elmélete szerint a bűnözés elsősorban azzal magyarázható, hogy a társadalmi változások hatására összeomlik a közösségek organikus belső szerkezete (azaz dezorganizálódik, szervezetlenné válik a közösség), aminek eredményeként a közösségben egy alternatív, a kriminális viselkedést támogató normarendszer alakul ki. Egy jól szervezett közösségben a lakosok intenzív interakciókban állnak egymással, többé-kevésbé ismerik egymást, érdeklődnek egymás és a közösség sorsa iránt, a lakókörnyezetet a sajátjuknak tekintik, így érdekeltek is annak stabilitásában és fejlődésében. A társadalmi dezorganizáció állapotában azonban a közösség képtelenné válik saját értékeinek kifejezésére és problémái megoldására (Bursik 1988). Eltűnik a közösségi tudat, a lakókörnyezet konfliktusos értékeket valló és a szűkös erőforrásokért való küzdelemben egymással versengő kiscsoportok laza halmazává válik. Ez a fragmentáltság nemcsak az etnikai törésvonalak mentén, hanem generációk között is érvényesül: a közösségi szocializáció informális kontrollmechanizmusainak gyengesége miatt a dezorganizált közösségekben felnövő gyermekek könnyen szüleik norma- és értékrendszere ellen fordulnak.

Kriminológia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2020

Nyomtatott megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 295 931 3

A kriminológia olyan dinamikusan fejlődő ismeretanyag, amely hagyományosan a jogtudomány, a társadalomtudományok és a pszichológia fogalmait és módszertanát sajátosan ötvözve létrehozta a társadalmi eviancia, ezen belül különösen a bűnözést elemző tudományt. A kötet részletesen bemutatja a kriminológia több mint kétszáz éves történetét, foglalkozik a bűnözés megismerésének napjainkig változó lehetőségeivel, illetve az egyes bűncselekmények, elkövetők és áldozatok típusaival. Alaposan elemzi a hagyományos büntető igazságszolgáltatási és kriminálpolitikai reakciók fejlődését, a büntetőpolitika, áldozatvédelem és bűnmegelőzés intézményeit. Nagy teret szentel a kortárs kriminológiai elméleteknek és korunk, a későmodernitás, egymástól jelentősen eltérő kriminálpolitikai irányzatainak.

Tankönyvként a kötet alapvető célja a felsőoktatási hallgatók számára a kriminológia történeti és kortárs ismeretanyagának szakszerű, de közérthető bemutatása. A társadalomtudományok iránt érdeklődők számára pedig akár kihívást is jelenthet az interdiszciplináris párbeszédre. A szerzők a kriminológia tudományában felhalmozott hazai és nemzetközi tudásanyagot korszerűen, magas szakmai szinten, számos példával, statisztikai adattal szemléltetve, gazdag irodalomjegyzékkel kiegészítve ismertetik meg az olvasóval, a Kriminológia így fontos forrás lehet a bűnözéssel foglalkozó szakemberek és a téma iránt érdeklődő laikusok számára is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/borbiro-gonczol-kerezsi-levay-kriminologia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave