Fónyiné Kazareczki Andrea, Tolnai Ildikó

Ingatlanjog I.

2., átdolgozott kiadás


A földek nyilvántartására irányuló törekvések, az 1885. évi XXII. törvénycikk

Az ókori Római Birodalomban a földek nyilvántartásának elsődleges oka az adók kivetése és az adók beszedésének biztosítása volt; ezzel szemben Indiában elsősorban a gazdálkodást biztosító adatok kerültek rögzítésre a kataszterben. Magyarországon II. József osztrák császár és magyar király 1783-ban próbálkozott az általános és teljes – a felépítményeket nem érintő –, minden földingatlanra kiterjedő földadókataszterek bevezetésével, amelyek alapját az előzetes földfelmérés képezte volna. Ez a törekvés részben a magyar nemesek ellenállásán, részben pedig II. József korai halála miatt megbukott. 1875-ben az 1875. évi VII. törvénycikk vezette be a földadó szabályozását. Ennek a 4. §-a mondta ki, hogy „a földadó tárgyát képezi minden gazdaságilag használható földterület, a mennyiben nem adómentes (az adómentes kivételeket az 5. § határozta meg), habár tényleg más czélra fordíttatik is.” A földbirtok tiszta jövedelmének kiszámítására a 8. § adott megfelelő útmutatót úgy, hogy „a föld tiszta jövedelmének vétetik a közönséges gazdálkodás mellett tartósan nyerhető középtermésnek értéke, levonván belőle a gazdálkodási rendes költségeket. A földbirtokkal összekötött jogok, ugyszintén annak valamely iparággal vagy más földbirtokkal való gazdasági összefüggése a tiszta jövedelem kiszámitásánál tekintetbe nem vétetnek, de viszont az azon fekvő terhek is figyelmen kivül hagyatnak”. A 9. § alapján „a tiszta jövedelem mívelési ágak és minőségi osztályok szerint becslés utján nyomoztatik ki”. Az így meghatározott jövedelmet tiszta kataszteri jövedelemnek nevezzük.

Ingatlanjog I.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2020

Nyomtatott megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 295 929 0

A Ptk. magánjogi sorozat új kötetével egy olyan kézikönyvet szeretnénk a jogalkalmazók kezébe adni, amely számos gyakorlati példán át mutatja be a peres gyakorlatot, a hatékony jogszerzéshez és jogérvényesítéshez vezető utat, hogy minél színvonalasabban képviselhessék ügyfeleik érdekeit és szerezzenek érvényt jogaiknak, támogassák kötelezettségeik teljesítését. Az átdolgozott kiadás többek közt már tartalmazza a 2018. január 1-jén hatályba lépett Ákr. és Pp. szabályozását is.

A könyv I. fejezetében a magyar ingatlanjog történeti fejlődését kívánja bemutatni az Aranybullától a királyi dekrétumokon, Werbőczy Hármaskönyvén, a törvényhozás törvénycikkein keresztül 1945-ig; kiegészítve a Magyar Királyi Curia dologi jogra vonatkozó döntéseiből összegyűjtött szemelvényekkel. Ugyanitt esik szó az ingatlanjog forrásairól, a kötelmi és dologi jog kapcsolatáról, az ingatlan és ingatlanjog fogalmáról, az ingatlanok csoportosításáról.

A II. fejezet az ingatlantulajdonnak a Ptk. Dologi Jogi Könyvében foglalt általános szabályaival foglalkozik az 1959-es Ptk. és a bírói gyakorlat tükrében.

A III. fejezetben az ingatlan tulajdonjogának megszerzésével foglalkozunk, kiemelt hangsúlyt fordítva az ingatlan-nyilvántartás működésére, buktatóira. A bírói gyakorlat segítségével mutatjuk be hogyan lehet a kívánt joghatást, a tulajdonszerzést minél eredményesebben elérni, hogyan kell bejegyzésre alkalmas okiratot szerkeszteni, milyen alakiságokra és a jogalanyok szerzési joga és lehetősége körében mire kell figyelni. Részletesen taglaljuk a tulajdonszerzési módozatokat, különös hangsúlyt fektetve a Ptk. új szabályaira, a bírói gyakorlatra, az ingatlanokkal kapcsolatos tulajdoni perek esetleges buktatóira.

A IV. fejezet ugyanilyen szempontok szerint foglalkozik az ingatlan közös tulajdonának létrejöttével és megszüntetési módozataival.

Hivatkozás: https://mersz.hu/ingatlanjog-i//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave