Fónyiné Kazareczki Andrea, Tolnai Ildikó

Ingatlanjog I.

2., átdolgozott kiadás


Az ajándékozási szerződés

Az ajándékozási szerződés szintén tulajdonátruházó megállapodás, az ajándékozó saját vagyona rovására juttatja ingyenes vagyoni előnyhöz a megajándékozottat. A tulajdonjog-átruházási kötelezettséggel szemben tehát nem áll ellenszolgáltatás. Ez nem jelenti azonban azt, hogy egyoldalú jognyilatkozat lenne, szerződésről van szó, ahol a megajándékozottnak is kell jognyilatkozatot tennie ahhoz, hogy a tulajdonjog-átruházás megtörténjen. A megajándékozottnak el kell fogadnia az ajándékot. Ezzel az elfogadással kötelmi igénye keletkezik az ajándékozó felé az ajándék birtokába bocsátására. Azzal azonban, hogy az ajándékot elfogadta, nem csak joga, de kötelezettsége is annak átvétele. Tipikusan magánszemélyek közötti szerződéstípus, de a törvény nem tiltja jogi személyek esetében sem az ajándékozást. Az ingatlanajándékozási szerződés érvényességi feltétele a megajándékozott elfogadó nyilatkozatának írásba foglalása; ennek meglétét vagy hiányát az okirat egész tartalma alapján kell vizsgálni (BH2005. 395.). Az ajándékozási szerződésnek nem érvényességi feltétele az ajándékozom és elfogadom kifejezések használata: elegendő, ha az okirat egész tartalmából felismerhető, hogy a felek szerződési akarata az ingatlan tulajdonjogának ingyenes átruházására irányul (BH1995. 33.).

Ingatlanjog I.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2020

Nyomtatott megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 295 929 0

A Ptk. magánjogi sorozat új kötetével egy olyan kézikönyvet szeretnénk a jogalkalmazók kezébe adni, amely számos gyakorlati példán át mutatja be a peres gyakorlatot, a hatékony jogszerzéshez és jogérvényesítéshez vezető utat, hogy minél színvonalasabban képviselhessék ügyfeleik érdekeit és szerezzenek érvényt jogaiknak, támogassák kötelezettségeik teljesítését. Az átdolgozott kiadás többek közt már tartalmazza a 2018. január 1-jén hatályba lépett Ákr. és Pp. szabályozását is.

A könyv I. fejezetében a magyar ingatlanjog történeti fejlődését kívánja bemutatni az Aranybullától a királyi dekrétumokon, Werbőczy Hármaskönyvén, a törvényhozás törvénycikkein keresztül 1945-ig; kiegészítve a Magyar Királyi Curia dologi jogra vonatkozó döntéseiből összegyűjtött szemelvényekkel. Ugyanitt esik szó az ingatlanjog forrásairól, a kötelmi és dologi jog kapcsolatáról, az ingatlan és ingatlanjog fogalmáról, az ingatlanok csoportosításáról.

A II. fejezet az ingatlantulajdonnak a Ptk. Dologi Jogi Könyvében foglalt általános szabályaival foglalkozik az 1959-es Ptk. és a bírói gyakorlat tükrében.

A III. fejezetben az ingatlan tulajdonjogának megszerzésével foglalkozunk, kiemelt hangsúlyt fordítva az ingatlan-nyilvántartás működésére, buktatóira. A bírói gyakorlat segítségével mutatjuk be hogyan lehet a kívánt joghatást, a tulajdonszerzést minél eredményesebben elérni, hogyan kell bejegyzésre alkalmas okiratot szerkeszteni, milyen alakiságokra és a jogalanyok szerzési joga és lehetősége körében mire kell figyelni. Részletesen taglaljuk a tulajdonszerzési módozatokat, különös hangsúlyt fektetve a Ptk. új szabályaira, a bírói gyakorlatra, az ingatlanokkal kapcsolatos tulajdoni perek esetleges buktatóira.

A IV. fejezet ugyanilyen szempontok szerint foglalkozik az ingatlan közös tulajdonának létrejöttével és megszüntetési módozataival.

Hivatkozás: https://mersz.hu/ingatlanjog-i//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave