Az ilyen pereknek se szeri, se száma, nagyon sokféle képet mutatnak a gyakorlatban. A Pp. jogalkotása során merült fel az a gondolat, hogy a házassági vagyonjogi per lényegében ugyanolyan vagyonjogi jogvita, mint bármely más vagyonjogi per. Nem indokolt a házassági perrel együtt történő megindítása, mivel arra olyan különleges szabályok vonatkoznak, amelyek a vagyonjogi perre nem, továbbá az együttes elbírálás igen jelentős számban hozzájárul a perek elhúzódásához. Ezért megszületett az a szabály, hogy a házastársak vagyoni viszonyaival összefüggő kereset – a házastársi tartás és a házastársi közös lakás használatának rendezése iránti kereset kivételével – a házassági perrel nem kapcsolható össze (Pp. 462. §). Ebből adódik a házassági vagyonjogi perekre irányadó hatáskör is, amelynél a 30 millió forintos értékhatár a meghatározó: az azt meg nem haladó pertárgyértékű ügyek járásbírósági, az azt meghaladó ügyek törvényszéki hatáskörbe tartoznak. Igen fontos új szabály az is, hogy a házassági életközösség fennállásának időtartamát az ítélet rendelkező részében kell megállapítani. Ezáltal res iudicatává válik, később ellenbizonyításnak nincs helye. A Pp. 463. § (1) bekezdése értelmében, ha a házassági vagyonjogi perben a bíróság ítéletének meghozatala időpontjában vagy azt megelőzően házassági per nincs folyamatban, a házassági életközösség fennállásának időtartamát – az eljárást befejező érdemi határozatában – a házassági vagyonjogi per bírósága állapítja meg. A házassági életközösség fennállása időtartamának megállapítása tekintetében közbenső ítélet hozható. A Pp. 463. § (2) bekezdése szerint ha a felek között egyidejűleg házassági per és házassági vagyonjogi per is folyamatban van, a házassági életközösség fennállásának időtartamát a házassági per bírósága állapítja meg. Ha a házassági vagyonjogi perben a felek között az életközösség fennállásának időtartama vitás, a bíróság a házassági vagyonjogi per tárgyalását a folyamatban lévő házassági per jogerős elbírálásig felfüggesztheti.