Békés Balázs

Közvetlen adózás az Európai Unióban

A tagállami jogok harmonizációja és versenye


Az előzetes döntéshozatali eljárás

Az előzetes döntéshozatali eljárást az EUMSZ 267. cikke (EKSZ korábbi 234. cikke) szabályozza. A cikk értelmezéséhez és alkalmazásához nyújt segítséget az uniós országok számára az Ajánlások a nemzeti bíróságok figyelmébe az előzetes döntéshozatal iránti kérelmek előterjesztésére vonatkozóan című dokumentum,1 amely egyben kiegészíti a Bíróság eljárási szabályzatának 93–118. cikkeit.2 Az eljárás keretében a Bíróság szorosan együttműködik a tagállamok valamennyi bíróságával, amelyek egyébként általános hatáskörrel rendelkeznek az uniós jog alkalmazására. Az uniós jogszabályok tényleges és egységes alkalmazásának biztosítása, továbbá az eltérő értelmezések elkerülése érdekében a tagállami bíróságok jogosultak – illetve bizonyos esetekben kötelesek – a Bírósághoz fordulni az uniós jog egy adott részének pontos meghatározása végett. Például annak érdekében, hogy ellenőrizhessék, a nemzeti szabályozásuk mennyiben van összhangban az uniós joggal. Az előzetes döntéshozatali eljárásnak célja lehet továbbá valamely uniós jogi aktus érvényességének vizsgálata.

Közvetlen adózás az Európai Unióban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2020

Nyomtatott megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 295 932 0

Az európai adójog vizsgálatának tudománya módszertani szempontból három időállapotra terjed ki: a múltra, a jelenre és a jövőre. A múlttal az adójog története, a jelennel az adójog dogmatikája, a jövővel az adójog politikája foglalkozik. Valójában ezek az időállapotok egymásba belefolynak. Az adójog és az adójog tudományának múltja sem nélkülözi a dogmatikai elemzést, s ugyanígy a jelen dogmatikája sem nélkülözheti a múlt ismeretét.

Az időállapotoknak megfelelően a szerző könyvében külön fejezetekben taglalja a szabályozás történetét, a jelen szabályrendszerét és a Bizottságnak a jövőre vonatkozó elképzeléseit.

A könyv terjedelemben legnagyobb része a Bíróság adózási tárgyú ítéleteinek az elemzése. Figyelemmel arra, hogy a tagállamok szuverenitásuk védelmében alig éltek a pozitív harmonizáció lehetőségével, szerepüket a Bíróság vette át. Jogot alkotni ugyan nem tudott, de megkísérelte kikényszeríteni, hogy a belső adójogi szabályok összhangba kerüljenek az uniós joggal. Az esetjogot egyrészt az alapvető szabadságjogok szerinti csoportosításban, majd a magánszemélyeket és a társaságokat külön bontva, azok egyes tipikus tevékenységét vizsgálva elemzi.

Ezt követően az adójog területén újnak számító tiltott állami támogatások szabályrendszere kerül ismertetésre. Az agresszív adótervezés elleni harc ezen új eszköze rendkívül hatékony, hiszen jogi szankcióval, a vélelmezett állami támogatás visszafizetésének kötelezettségével felruházott intézmény. Az esetek száma ugyan kevés és jó részük a Bíróság előtt még folyamatban van (így kiforrott ítélkezési gyakorlatról nem beszélhetünk), de mégis rendkívül nagy hatással lesz az újonnan formálódó uniós adórendszerre. A nemzetközi adórendszer bemutatását a jövő adópolitikáját meghatározó OECD akciótervek, így különösen a BEPS szabályainak elemzése, valamint a kapcsolódó uniós kezdeményezések, így az ATAP, ATAD és a DAC rendszerének ismertetése teszi teljessé.

A kötet egyik fő célkitűzése, hogy a gyorsan változó, terebélyesedő szabályanyag áttekinthetőségéhez megkíséreljen támpontokat, rendszerezési szempontokat, dogmatikai fogódzókat nyújtani minden európai adójoggal foglalkozó vagy az iránt érdeklődő olvasó részére. Kiemelkedő értéke, hogy a pozitív normákon felül rendkívül sok esetet dolgoz fel.

Hivatkozás: https://mersz.hu/bekes-kozvetlen-adozas-az-europai-unioban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave