Békés Balázs

Közvetlen adózás az Európai Unióban

A tagállami jogok harmonizációja és versenye

Előny biztosítása

A Bizottság értelmezése szerint az előny olyan gazdasági előny, amelyet egy adott vállalkozás rendes piaci körülmények között – azaz állami beavatkozás nélkül – nem tudott volna megszerezni.1 A Bíróság kimondta, hogy az előny fogalmát tágan kell értelmezni, mivel az nemcsak a pozitív előnyöket foglalja magában, hanem olyan állami beavatkozások is idetartoznak, amelyek különböző formában enyhítik a vállalkozás költségvetésében szokásosan felmerülő költségeket és díjakat, anélkül, hogy a szó szigorú értelmében támogatásnak minősülnének, mivel ezek hasonló jellegűek és ugyanolyan hatásúak.2 Ezen logika mentén haladva kijelenthető, hogy az előny különböző formában nyilvánulhat meg,3 nem egy zárt fogalmi kategória. Adható például vissza nem térítendő támogatásként (közvetlen támogatás), hitelként, garanciaként vagy tőkebefektetésként, ugyanakkor a gazdasági terhek alóli mentesítés (közvetett támogatás, így például adókedvezmény) is szintén előnynek minősül a kialakult joggyakorlat alapján. Egy jogrendben általános, hogy néhány gazdasági szereplőnek nem kell viselnie olyan költségeket, amelyeket más, összehasonlítható helyzetben lévő gazdasági szereplőknek viselniük kell, függetlenül azon tevékenységek nem gazdasági jellegétől, amelyekhez a költségek kapcsolódnak.4 Ahhoz, hogy megállapítható legyen, hogy egy intézkedés előnynek minősül, elsősorban annak hatását kell megvizsgálni, maga a beavatkozás célja, illetve annak oka nem számít releváns tényezőnek.5 Adójogi szempontból fontos kiemelni a Bizottság közleményének azon pontját, ami deklarálja, hogy kizárt az előny megléte a jogellenesen beszedett adók visszatérítése esetén. Az előny meglétét ugyanakkor nem zárja ki önmagában az a körülmény, hogy a más tagállamokban működő versenytárs vállalkozások kedvezőbb helyzetben vannak, mivel az előny fogalma egy vállalkozás pénzügyi helyzetének a vállalkozás azon saját jogi és ténybeli körülményeit figyelembe vevő elemzésén alapul, amelyek az adott intézkedés mellett, illetve az intézkedés hiányában érvényesülnek.6

Tartalomjegyzék

Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2020

Nyomtatott megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 295 932 0

Adózás

Az európai adójog vizsgálatának tudománya módszertani szempontból három időállapotra terjed ki: a múltra, a jelenre és a jövőre. A múlttal az adójog története, a jelennel az adójog dogmatikája, a jövővel az adójog politikája foglalkozik. Valójában ezek az időállapotok egymásba belefolynak. Az adójog és az adójog tudományának múltja sem nélkülözi a dogmatikai elemzést, s ugyanígy a jelen dogmatikája sem nélkülözheti a múlt ismeretét.

Az időállapotoknak megfelelően a szerző könyvében külön fejezetekben taglalja a szabályozás történetét, a jelen szabályrendszerét és a Bizottságnak a jövőre vonatkozó elképzeléseit.

A könyv terjedelemben legnagyobb része a Bíróság adózási tárgyú ítéleteinek az elemzése. Figyelemmel arra, hogy a tagállamok szuverenitásuk védelmében alig éltek a pozitív harmonizáció lehetőségével, szerepüket a Bíróság vette át. Jogot alkotni ugyan nem tudott, de megkísérelte kikényszeríteni, hogy a belső adójogi szabályok összhangba kerüljenek az uniós joggal. Az esetjogot egyrészt az alapvető szabadságjogok szerinti csoportosításban, majd a magánszemélyeket és a társaságokat külön bontva, azok egyes tipikus tevékenységét vizsgálva elemzi.

Ezt követően az adójog területén újnak számító tiltott állami támogatások szabályrendszere kerül ismertetésre. Az agresszív adótervezés elleni harc ezen új eszköze rendkívül hatékony, hiszen jogi szankcióval, a vélelmezett állami támogatás visszafizetésének kötelezettségével felruházott intézmény. Az esetek száma ugyan kevés és jó részük a Bíróság előtt még folyamatban van (így kiforrott ítélkezési gyakorlatról nem beszélhetünk), de mégis rendkívül nagy hatással lesz az újonnan formálódó uniós adórendszerre. A nemzetközi adórendszer bemutatását a jövő adópolitikáját meghatározó OECD akciótervek, így különösen a BEPS szabályainak elemzése, valamint a kapcsolódó uniós kezdeményezések, így az ATAP, ATAD és a DAC rendszerének ismertetése teszi teljessé.

A kötet egyik fő célkitűzése, hogy a gyorsan változó, terebélyesedő szabályanyag áttekinthetőségéhez megkíséreljen támpontokat, rendszerezési szempontokat, dogmatikai fogódzókat nyújtani minden európai adójoggal foglalkozó vagy az iránt érdeklődő olvasó részére. Kiemelkedő értéke, hogy a pozitív normákon felül rendkívül sok esetet dolgoz fel.

Hivatkozás: https://mersz.hu/bekes-kozvetlen-adozas-az-europai-unioban//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero