Veres Zoltán

A pénzügyi fogyasztóvédelem egyes alapkérdései

Jogdogmatikai, történeti, rendszertani alapok jogalkalmazási és metajurisztikus kitekintéssel


A magyar fogyasztó fogalomról

Néhány évvel ezelőtt gyakorlatilag még azt lehetett mondani, hogy ahány jogág, illetve jogszabály, annyiféle fogyasztó fogalom létezett (polgári jogi, versenyjogi, reklámjogi stb.1), megnehezítve ezáltal a jogalkalmazók helyzetét. Mára azonban bizonyos mértékű egységesítés következett be ezen a téren. Talán a leginkább elterjedt meghatározást a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1959-es Ptk.) tartalmazta, miszerint fogyasztónak a gazdasági vagy szakmai tevékenység körén kívül eső célból szerződést kötő személyt kell tekinteni.2 Sokáig erre rímelt a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) korábbi 2. § a) pont alatti definíciója, amely fogyasztó alatt az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személyt értette, aki árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz, vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje. Ezt a fogyasztó fogalmát a természetes személyek körére szűkítő meghatározást váltotta fel 2012 augusztusától egy szélesebb kört felölelő definíció, mely tovább módosult a pénzügyi jogok biztosa posztjának felállítását, majd megszüntetését követően. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) pedig egyértelműsítette, hogy fogyasztónak csak a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személyt tekinti.3

A pénzügyi fogyasztóvédelem egyes alapkérdései

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2020

Nyomtatott megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 295 927 6

A fogyasztóvédelem – bár ókori gyökerekkel rendelkezik – hazánkban az 1990-es években indult erőteljes fejlődésnek. A pénzügyi területen ez a szemléletmód később, gyakorlatilag a devizahitelezés által előidézett társadalmi helyzetben került az érdeklődés – és a jogalkotás – fókuszába. Pedig ebben a szektorban talán még erőteljesebben jelentkeznek egyes, a fogyasztóvédelem létjogosultságát megalapozó problémák, mint az információs aszimmetria, a termékek, szolgáltatások összetettsége és változékonysága. Ráadásul a pénzügyi szektorba vetett bizalom megingása könnyen a gazdaság egészének válságához vezethet.

Minderre tekintettel indokolt, hogy ezen a területen is fokozott figyelmet kapjon a laikusok védelme és a felek viszonyának korrekt szabályozása. A téma összetettségére figyelemmel ugyanakkor a felmerülő problémák nem csak jogi természetűek, így azokra megoldást sem csak a jog eszköztárában kell keresnünk. A pénzügyi fogyasztóvédelem ezért nemcsak jogi szempontból vizsgálandó, helyesebb az egyébként is gyakran nehézkes jogági-jogágazati besorolás helyett a pénzügyi fogyasztóvédelemre egyfajta komplex szemléletmódként, eszközrendszerként tekintenünk.

A kötet egyik fő célkitűzése, hogy a gyorsan változó, terebélyesedő szabályanyag áttekinthetőségéhez megkíséreljen támpontokat, rendszerezési szempontokat, dogmatikai fogódzókat nyújtani. Ennek érdekében az elméleti megalapozás keretében kitér a pénzügyi szektor rendszerére, a fogyasztó fogalmával kapcsolatos kérdésekre, majd vizsgálja a téma fontosabb kapcsolódási pontjait a főbb jogterületekkel. A szabályozás fejlődésének tendenciáját a viszonylag részletes történeti összefoglaló segít megérteni.

A komplex normaanyag ismertetését a fontosabb nemzetközi (különösen az európai uniós) normák felvázolása után a magyar joganyag rendszerezett – több szempont szerint csoportosított – tárgyalása követi. Ezután a soft law területére evezve az alternatív szabályozás és vitarendezés lehetőségeire és néhány példájára világít rá. Az értekezést egy másik normarendszer, az etika perspektíváira történő kitekintés zárja le.

Hivatkozás: https://mersz.hu/veres-a-penzugyi-fogyasztovedelem-egyes-alapkerdesei//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave